Csaba névnap

Eredete

Régi magyar személynév. Feltehetően török eredetű, jelentése ’pásztor,
kóborló’ vagy ’ajándék’. Nem tartozott a népszerű nevek közé, a feledés homályába
merült. A nevet Vörösmarty Mihály újította fel 1824-ben Csaba szerelme című
romantikus versében.

Védőszentjei

Sab(b)as (✝532) a Keleten nagy tiszteletben álló, jelentős történelmi
szerepű szerzetes, egy Jeruzsálem környékén levő bazilita kolostor apátja.
Ünnepnapja: december 5.

A keresztény ókor két Szent Sabas nevű vértanúja, egyikük (✝372) ünnepnapja április
12., a másiké (✝272) április 24.

Csaba névnap

Április 12., 24., július 6., október 6., december 5.

Gyakorisága

A név a XX. század második felében vált kedveltté. Az 1967-es adatok
szerint már 2690 kisfiú lett Csaba, s így a 12. legkedveltebb név volt. Az 1983–87-es
időszakban a 14. helyen szerepelt a gyakorisági listán. Ekkor 7923 kisfiú kapta a
Csaba nevet. 1996-ban csökkent a népszerűsége, a 28. helyen állt, és 738 kisfiú kapta
első, 196 pedig második névként. A 2000-es adatok szerint a 31. helyre került, 635
alkalommal anyakönyvezték. 2005-ben a 38. volt 504 keresztnévválasztással. A 2006-
os összesített gyakorisági listán a Csaba a 18. leggyakoribb férfinév, ekkor első
névként 89 246, másodikként 16 045 férfi viselte.

Becézése

Buci, Buckó, Csabi, Csabicska, Csabika, Csabikó, Csabina, Csabinkó,
Csabu, Csabuci, Csabucika, Csabuka, Csabus, Csobika.

Rokon neve

A Csaba név kicsinyítő képzős származéka: Csobád.

Családnévként

A Csaba és a Csabai nevek már a XV. században előfordultak
családnévként. A XVII. században pedig megjelent a Csabafi változat is.

Híres viselői

Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955) festő.
Anghi Csaba Geyza (1901–1982) agrármérnök, a Fővárosi Állat- és Növénykert
igazgatója.

Rékássy Csaba (1937–1989) grafikus, ismeretterjesztő könyvek és regények
illusztrátora.
Kesjár Csaba (1962–1988) autóversenyző.
Csabai Ékes Lajos (1896–1944) festő, grafikus.
Csaba József, Walzel (1903–1983) ornitológus, nyelvész, néprajzkutató.

Művészetben

A hun-magyar mondakörben a Csaba-monda Kézai Simon
elképzeléséből született. A nevet a krónikaíró az Aba nemzetség egyik ősétől
kölcsönözte, s alakja körül különböző személyeket és eseményeket szőtt egybe. A
történet valóságossága teljesen bizonyítatlan, ennek ellenére ez a felfogás bevonult a
középkori magyar történelemszemléletbe.

Csaba királyfi Attilának, a nagy hun fejedelemnek és Honorius görög császár
leányának a gyermeke. Attila halála után Csaba és fivére, Aladár véres csatát vívtak
apjuk örökéért. A csatát Csaba elveszítette. További sorsáról Kézai Simon krónikája,
valamint egy székelyföldi monda ad számot:

„Csaba vitéz elmenekült a csatából, és tizenötezer hun vitézzel Görögországba vonult.
De nem maradt ott sokáig, hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez
Szittyaországba.

Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek, és már az unokáik hordták a fegyvert,
amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő éjszaka folyt
a harc, és már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Az égboltozat
Tejútján, amelyet azóta Hadak Útjának neveznek, egy lovascsapat jelent meg. A
csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette. Az égből
leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a Hadak Útján némán visszatért az égbe.
A székelyek pedig híven őrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a
magyarok Szittyaországból elindultak, és Pannóniában akarnak letelepedni, nagy
örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek, és Erdély őrzését
a székelyekre bízták.”

A hun mondakör Arany Jánost is megihlette. A Csaba-trilógia tervét először 1855–
56-ban készítette el. E szerint az első rész Etele és Buda történetéről, a második
Rékáról és Ildikóról, a harmadik pedig Csaba királyfiról szól. Arany a teljes trilógiát
soha nem fejezte be. Többször visszatért az írásához, de a mű töredék maradt.
A trilógia utolsó tervezete, illetve részlete 1881-ben készült. Itt a második rész
második énekében olvashatunk Csaba születéséről és névadásának pogány
szertartásáról.

Történet

Fő ünnep e mái: a nevezés torja.
Ül vala Etel fönt aranyos karszékben,
S vele Réka asszony koronás felségben,

[…]
Bíbor- aranydíszben a csecsemőt hozták,
Nézni az uraknak körül meghordozták,
Azután Etelnek vivék atya-csókra,
Nyitá komor ajkát neki nyájas szókra.
Nevet is fiának ada jó reményben,
Kehely-áldozván szólt: „neve Csaba légyen”.
Mert Csaba volt atyja hős régi Kevének,
Ki alatt a húnok e földre jövének.
Azután székéből áldozni kiszállott
Oda hol fehér mén és fekete állott,
Fekete Ármánynak, de fehér Istennek;
Vele az urak mind s hódolt fejedelmek.
Gyorsan paripákat általüté karddal,
Jobbal a fehéret, a feketét ballal;

Helyezék a nézők két külön oltárra;
S Etel ily könyörgést vőn kegyes ajkára:
Ím e Csaba gyermek! tenéked ajánlom;
Amit adál jóslat, visszára ne váljon:
Te is Ármány, fordulj elleni kárára;
Tetszős legyen néktek e Csaba oltára.”
Mondá – s mikor a tűz már sebesen égett,
Vette fiát ölbe hajáldozat végett,
Pelyhéből valamit a lángba röpíte;
S táltoshoz emígy szólt, ki neki segíte:
„Torda apám, nézd csak ama füstöt, hol jár;
Az elébb Istenhez lőtte fel az oltár,
Most, ahol mint kígyók, földön együtt csúsznak:
Félek: a Jó, a Rossz netán haragusznak.”

Földrajzi névként

A Csaba név gyakori elő- vagy utótag: Csabacsűd Békés megyei,
Csabaháza kelet-szlovákiai, Bálványoscsaba ma romániai helységek. Szintén e név
található meg a következő ismert magyarországi települések nevében: Békéscsaba,
Piliscsaba, Rákoscsaba, Hejőcsaba.

Szólás

A fent idézett mondát ismerve nem nehéz megfejteni, hogy milyen összefüggés
van a monda és az Akkor jön vissza, amikor Csaba Görögországból, azaz ’sose jön
vissza’ szólás között.

Csúfolók

Csaba, baba.
*
Csaba, merev mint egy deszka.
*
Csaba, nagy a hasa,
beleférne
negyven basa.