Erzsébet névnapja

Eredete

Héber eredetű név. A héber névalak, az Eliséba összetett szó, amelynek
egyik tagja az Éli, jelentése ’Isten’. A második tag jelentését többféleképpen
értelmezik, ennek megfelelően a név jelentése is többféle, például ’Istenbe
vetett bizalom’, ’Isten az én esküvésem’, ’megesküdött az Isten’, ’Istenem a
megnyugvás’. A magyar nyelvbe a latin Elisabeth alak került, amelynek ejtése
[elisabet] volt.

A nyelv történeti változásával ez az alak folyamatosan
módosult. Először [elsábet] lett, majd az l hang r-rel cserélődött fel [ersábet],
később a hangrendi illeszkedés mellett [elsébet ~ ersébet] a latin s hang
helyett zs-t ejtettek [erzsébet]. A XIII. század elejétől sokféle írásváltozatban
megjelenik, például Elisabet, Alisabeth, Elsebeth, Ersebith.

Védőszentjei

Szent Erzsébet a bibliai történet szerint Keresztelő Szent János
édesanyja, Szűz Mária közeli rokona. Férjével, Zakariással már középkorú
emberek voltak, amikor egy angyal jelentette Zakariásnak, hogy válaszként
imáikra fiuk születik.

Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) a rózsacsoda szentje, II. Endre király
és Gertrúd királynő leánya, aki 14 éves korában lett IV. Lajos őrgróf felesége.
A rózsacsoda történetét több leírásból ismerjük. Az egyik szerint kicsi
gyermekkorában kötényében ételmaradékot vitt a vár előtt összegyűlt
szegényeknek. Váratlanul összetalálkozott édesapjával, aki előtt el akarta
titkolni jótékonykodását, ezért azt mondta neki, hogy rózsa van a kötényében.

Édesapja nagyon meglepődött, hiszen mindez egy hideg téli napon történt.
Ám amikor hitetlenkedve odapillantott, láthatta, hogy Erzsébet köténye
valóban rózsával van tele. Szent Erzsébet a lelki nemesség, az irgalmasság és
a jótékonyság mintaképe. Erzsébet a legnépszerűbb szentek egyike, a
szegények és betegek, árvák és özvegyek patrónája. Egy középkori latin
himnusz a Legszentebb Erzsébetnek nevezte, azaz így említette: Elizabeth
sanctissima.Ünnepnapja november 19.

Még két Árpád-házi hercegnő viselte ezt a nevet:
Portugáliai Szent Erzsébet (1271–1336) II. Endre dédunokája.
Magyarországi Boldog Erzsébet (?1292–?1336) III. Endre király leánya.
Rajtuk kívül az Erzsébet névnek még több védőszentje is van.

A kora középkorban az Erzsébet név a bibliai Erzsébet tiszteletére terjedt el a
keresztények között. De gyakorivá Árpád-házi Szent Erzsébet hatására vált,
akit már halála után öt évvel szentté avattak. A külföldi keresztnévtárak
némelyikében Magyarországi Erzsébetként említik.

Névnapja

Május 6., 24., július 8., november 5., 14., 19., 25.

Gyakorisága

A XIV. századig a leggyakoribb név volt Magyarországon. A
következő időkben kicsit hanyatlott a népszerűsége, a XVI. században az 5., a
XVII. században a 3. volt a gyakorisági listán. A XVIII. században azonban
ismét az élre tört. A statisztikai adatok szerint 1526 és 1772 között a nők több
mint 20%-a viselte ezt a nevet.

Napjainkban egyre kevesbé tartozik a divatos nevek közé. 1967-ben 3394
újszülött kapta, így a 6. helyre került a gyakorisági listán. A következő
évtizedekben tovább csökkent a népszerűsége. 1976-ban a 17. leggyakoribb
név volt, a nyolcvanas években pedig már be sem került a 25 legtöbbször
választott név közé: 1983 és 1987 között 3462 képviselővel a gyakorisági lista
34. helyén állt. 1996-ban a népszerűségi listán a 71. volt.

Ebben az évben 238
alkalommal anyakönyvezték első és 189 esetben második névként. 2000-ben a
84. volt 166 első és 204 második névválasztással. 2006-ban az összlakosság
statisztikájában a 2. helyen állt, a magyar nők közül 329 617 fő viselte első és
45 275 második névként az Erzsébet nevet.

Becézése

Az Erzsébet névnek több mint száz becéző alakja van, hiszen régi és
gyakori név. Ráadásul elég hosszú is ahhoz, hogy sokféleképpen lehessen
becézni.

Néhány, napjainkban kevésbé ismert becézője: Berzsi, Beta, Betta,
Betti, Betkó, Betuska, Böbe, Böbi, Böske, Böski, Bözse, Bözsi, Bözső, Csöre,
Csöri, Eliz, Erdzsu, Eri, Erzsa, Erzse, Erzsi-Berzsi, Erzsik, Erzsike, Erzsó,
Erzsócska, Erzsók, Erzső, Erzsu, Erzsus, Liza, Lizi, Örzse, Örzsi, Örzsik,
Örzsike, Örzsók, Pendzsi, Perzsi, Pezsi, Pöre, Pöri, Pörke, Pörzsi, Zsike, Zsó,
Zsóka.

Rokon nevei

Legtöbbször a becéző formákból alakultak. A francia becézőjéből
önállósult a Babett és a Lizett, továbbképzett formájuk a Babetta és a Lizetta.
A német és a cseh nyelvben használatos rövidült alak a Béta, ugyancsak
német és angol becézőből önállósult a Betti, valamint a Lili, német
rövidülésből származik az Elza és az Ilze. Többek között az olaszban
használatos a Betta és a Bettina. Az utóbbi becézőjéből keletkezett a Tina és a
Tinetta. Több nyelvben ismeretes az Eliz, Eliza, Elizabet, Liza.

Spanyol
származék az Izabella, valamint az Izabel, Izabell és az Iza. Az Erzsébet orosz
megfelelőjéből, a Jelizavéta névből alakult és került a magyar névkincsbe a
Lizavéta.

A román Elisaveta becézője a Saveta és a Veta, amely a magyarban
Szavéta és Véta alakban fordul elő. Magyar becézőből, az Erzsóka formából
rövidült a Zsóka, és ugyancsak magyar becézőből, újabban önállósult a Csöre.
Idegen megfelelői Az angolban az Elizabeth, Elisabeth, a németben az Elisa,
Elsa, Lisa, Lisbet, a franciában az Élisabeth, az olaszban az Elisabetta, a
spanyolban az Isabel alak használatos.

Oroszul Jelizaveta, csehül Alžbeta, lengyelül Elżbieta, románul pedig Elisabeta, Saveta formában ismert.
Családnévként A XIV–XVII. században, amikor a családnevek kialakultak és
megszilárdultak, ritkán vált az anya neve családnévvé. Ennek ellenére
többféle írásváltozatban is előfordul az Erzsik és az Örzse családnév, például
Eörsik, Ersik, Eőrsik; Eőrse, Eörsse.

Híres viselői Több európai királynő, királyné és hercegnő neve Erzsébet, az
Árpád-házi királylányok közül is legtöbben ezt a nevet viselték.
Kun Erzsébet (1240–1290) magyar királyné, V. István felesége.
Erzsébet, Izabella (1265–1304) magyar királyné, IV. (Kun) László felesége.
Erzsébet (1292–1338) magyar hercegnő, III. András király lánya.

Erzsébet (1305–1380) magyar királyné, I. Károly negyedik felesége.
Erzsébet (1339–1387) magyar királyné, I. Lajos király második felesége.
Luxemburgi Erzsébet (1409–1442) magyar hercegnő és királyné, Zsigmond
király és Czillei Borbála leánya, Habsburg Albert magyar király felesége.
Erzsébet Krisztina (1691–1750) magyar királyné, német-római császárné, III.
Károly király felesége.

Erzsébet Amália Eugénia (1837–1898), német becenevén Sisi, magyar
királyné és osztrák császárné, I. Ferenc József felesége.
A XX. században ismertté vált Erzsébet nevű személyiségek:
Baranyai Erzsébet (1894–1976) pszichológus, aki a gondolkodás
fejlesztésének módszereit kutatta a nyelvtan tanításának keretében.

Hevesi Erzsébet (1898–1984) golfozó, az első magyar golfbajnok.
Szörényi Erzsébet (1904–1987) az első női geológus, paleontológus kutató.
Schaár Erzsébet (1908–1975) szobrász.
Zinner Erzsébet (1909–1977) fotóművész.

Török Erzsébet (1912–1973) énekesnő, népballadák, népdalfeldolgozások
előadója.
Littkey-Móricz Erzsébet, Csibe (1916–1971) Móricz Zsigmond fogadott
leánya.
Mialkovszky Erzsébet (1928–1988) jelmeztervező.
Házy Erzsébet (1929–1982) operaénekesnő.
Galgóczi Erzsébet (1930–1989) dramaturg, író.

Művészetben

A gyermeket váró Mária és Erzsébet találkozása sok művészt
megihletett. A képeken Erzsébet legtöbbször idősebb hölgy, aki karján tartja a
gyermek Keresztelő Szent Jánost, vagy áldott állapotban üdvözli Máriát.
Egyik kiemelkedő ábrázolása M. S. mester műve (1506. Szépművészeti
Múzeum, Budapest).

Árpád-házi Szent Erzsébet emlékének szentelték a kassai székesegyházat. A
templom alapkövét Erzsébet unokaöccse, V. István tette le, zárókövét pedig
Mátyás király helyezte el. Itt található a világ legnagyobb festett
szárnyasoltára.

Ha a szárnyakat teljesen kinyitják, Árpád-házi Szent Erzsébet
életének tizenkét jelenete válik láthatóvá. Ábrázolásain grófnői öltözetet visel
koronával vagy szürke ruhát, kötélövet és fehér fátylat, a ferencesek
harmadrendi öltözetét.

Környezetében könyv, templommodell, rózsák, az
alamizsnának szánt halak, gyümölcsök és a betegápolásra utaló eszközök
láthatók.

Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának egyik szereplője Szilágyi
Erzsébet, Hunyadi János özvegye. A II. felvonás az anya kétségeinek
bemutatásával és a királyhoz intézett alázatos kérelmével kezdődik: tekintsen
irgalommal önhibájukon kívül bűnbe sodort gyermekeire.

Örzse a címszereplő mátkája Kodály Zoltán Háry János című daljátékában.
Gyakori az Erzsébet név népdalokban, népballadákban és a mesékben.
Világszép Erzsébet vagy Tündérszép Erzsébet történetét sokféle
feldolgozásban megtalálhatjuk.

Arany János Mátyás anyja című versének kezdő sorai ugyancsak az Erzsébet
nevet idézik:

Szilágyi
Örzsébet
Levelét megírta;
Szerelmes könnyével
Azt is telesírta.
Petőfi Sándor A helység kalapácsa című eposzában így ír Szemérmetes Erzsók
alakjáról, aki a költő szerint „koronája az asszonyi nemnek”:
Bájos vala ő!
Mint a pipacsból
Font koszorú,
Vagy mint a bakter dárdájába ütődött
Éjjeli holdsugár.

Pityeri Erzsók részeges, falusi öregasszony Arany János Bolond Istók című
művében. Egyik emlékezetes kalandja, hogy amikor felöntött a garatra, a
címszereplő kisfiút anyja után Kató névre kereszteltette.

Földrajzi névként

A középkor óta több olyan falu van Magyarországon, amelyik
templomának védőszentjéről, Szent Erzsébetről kapta a nevét, például a Zala
megyei Alsószenterzsébet és Felsőszenterzsébet, a hevesi Bükkszenterzsébet, a
baranyai Nyugotszenterzsébet, valamint a ma Zalaegerszeg részeként létező,
régebben önálló Szenterzsébethegy település.

Erzsébet, majd 1950-től Püspökszenterzsébet Baranya megyei község, első írásos említése 1542-ből
való Zenth Ersebeth alakban.

Erzsébetbánya romániai település, Erzsébetháza és Erzsébetkápolna
szlovákiai község, Erzsébetlak horvátországi település. Erzsébetváros
romániai település, eredeti neve Ebesfalva, jelenlegi nevét 1733-ban kapta III.
Károly feleségéről.

Erzsébet királyné emlékét Budapesten több közterület neve őrzi: Erzsébet híd,
Erzsébet tér, Erzsébet királyné útja, ugyancsak róla kapta a nevét a VII.
kerület, azaz Erzsébetváros.
Népszokások Régi hiedelem, hogy a november 19-i Erzsébet-nap időjárása a
karácsonyi időjárást jósolja meg.

Szent Erzsébet vagy Erzsébet asszony a gyermekjátékok és rítusénekek egyik
leggyakrabban előforduló személye. Egyes kutatók szerint valószínűleg a
pünkösdi rózsa képzetének és Szent Erzsébet rózsacsodájának
összefonódásából jöttek létre ezek az énekek.

Az is elképzelhető, hogy egy régebbi, összefüggő ciklus töredékei, melyben Szent Erzsébet történetét adták
elő. Erre a lehetőségre utal a Vas megyei pünkösdölő szövege:

Elhozta az Isten piros pünkösd napját
Mink is meghordozzuk királykisasszonykát
Királykisasszonynak rózsakoszorúját
[…]
Húgom, húgom, Szent Örzsébet asszony,
Ki is váltanálak, ha váltságom volna;
Miért adtad másnak magadat, magadat?
Azért adtam másnak magamat, magamat,
Viselje az Isten gondomat.

Mások Szent Erzsébetet a házasságközvetítő asszony személyével kapcsolják
össze, mert sok gyermekjátéknak párosító, lakodalmi vonatkozása van. Az
országszerte ismert várkörjáró játékok egyik szereplője a lányát férjhez adó
anya. Az alábbi szövegváltozat Nógrád megyéből való.

Hol jársz, hová mégy, te Erzsébet asszony?
Innen onnan alulról, Fehérváron felülről,
A kapitány üzente, a kend lányát kérette,
Az én lányom ilyen kegyes, ilyen begyes,
Kiskapuján ki sem mehet magos hintó nélkül,
A kalotaszegi esküvői csujogatókban többször előfordul a Pendzsi név. Az
alábbi rigmust az esküvőre menet mondogatják.

Ne búsuljál Kokas Pendzsi,
Hogy a pártát le kell tenni,
Mától fogva lesz neked más,
Mitől nem lesz szabadulás!

Szólások

Ha valamiről azt halljuk, hogy kisebb az Erzsók orránál, nem árt ha
tudjuk, hogy az bizony nagyon kicsi. Régies szólásunk még akkor Barta
Erzsók is pártát hordozott, ’nagyon régen lehetett az, rég elmúlt már az a
világ’. Vagy Örzsike, vagy nem Örzsike, most már mindegy. Ennek a régi
szólásnak a jelentése ’most már utána vagyunk a dolognak, most már
mindegy’.

Mihez Pörke szokott, Örzsi el nem hagyja, azaz ’amihez
kisgyerekkorában hozzászokott az ember, azt később sem hagyja el’. Tréfás
tájnyelvi szólásunk, ha valakit arra kérünk, jó erősen fogjon meg valamit:

Csípd meg, mint Csöre a halottat!
Csúfolók A névcsúfolók néha meglepnek bennünket váratlan rímükkel,
szokatlan gondolatmenetükkel. De elég, ha meglepődünk, megsértődnünk
nem kell, hiszen ez csak játék a szavakkal, rímekkel, ritmusokkal.

Örzse-Börzse,
Kötött rőzse,
Bebújott a kemencébe,
Kiégött a szoknya széle,
Nem möhet a mönyegzőbe.

Örzsöm-Börzsöm, bakkecske,
Háromlábú menyecske!

Addig, Böske, el nem veszlek,
Míg a tóba halak lesznek.

Er-zsi-Per-zsi per-ge-lő-dik,
a-nyó-sá-ra mér-ge-lő-dik.

Erzsem-Berzsem, borstörő,
macskafarkát tekerő.

Erzsi-Berzsi beregi,
csak a kocsmát szereti.

Böske,
a nyelve töske.

Böske,
vigyen el a szöcske!

Köznevesülve

A népnyelvben több növény nevében is előfordul az Erzsébet
név valamelyik alakja. Nógrád megyében Szent Erzsébet virágocska a
napvirág (Helianthemum), melyet máshol tetemoldó fűnek neveznek. A
tatárvirág, latinul Iberis egyik megnevezése szerint erzsike, de emlegetik
kisborsocska néven is.

A növények között ismert a kukorörzse, amely nem
más mint a salamonpecsét (latinul Polygonatum officinale).

Boglyasperzsi a neve egy virágfajtának, büdöslizi vagy büdösliza a muskátlinak, lizinka
(Lysimachia) a kankalinfélék családjának egyik nemzetsége. A gömbölyű,
lilástarka szemű, bokros babot nevezik erzsipaszulynak, erzsibabnak, de
böskebabnak is.

Böskekorsó vagy böske a széles szájú korsó, vagy a falra akasztott
bádogkorsó. Nagykanizsa környékén valamikor tréfásan böskének nevezték a
kályhát, Szentesen pedig bözsikének a nyenyerét vagy a tekerőt, amellyel a
kocsmában muzsikáltak.