Gizella névnap

Eredete

A bizonytalan eredetű német Gisela névből származik, és valószínűleg
az ónémet gisal ’túsz, zálog’ jelentésű szóból keletkezett. A név utolsó
mássalhangzójának megnyúlása a magyar -ella végű nevek vagy az osztrák
Gisella alak hatására történt. Első írásos említései a X. század végéről
származnak. A névnek igen sokféle változata fordult elő az Árpád-korban,
így: Gisela, Geizla, Gisla, Gilla, Kesla, Kesula, Kisila, Kisla.

Védőszentje

Gizella királyné (985?–1065) II. Henrik bajor herceg leánya.
Apácának készült, de Géza fejedelem 995-ben megkérte a kezét fia, a későbbi
I. István király számára. A házasságkötés 997 körül történhetett. Valószínűleg
öt gyermeke született, a nagykorúságot azonban csak Imre érte meg. Rajta
kívül egy fiú, Ottó nevét ismerjük. Gizella I. István életében előmozdította a
keresztény hit terjedését, jövedelméből vállalta a templomok felszerelését.

Műhelyéből két miseruhát ismerünk, az egyiket a fehérvári templomnak
ajándékozta 1031-ben, mely később a magyar királyok koronázási palástja
volt, a másik XIX. János pápa részére készült. Veszprém völgyében
apácakolostort alapított. István halála után utóda, Péter Gizellát megfosztotta
jövedelme egy részétől. Aba Sámuel bukása után a császár kíséretében
Bajorországba tért vissza, ahol a passaui apácakolostorba lépett be, s annak
főnökasszonyaként halt meg. Itt temették el, sírja és 1095-ben készült
sírfelirata fennmaradt. Gizellát királynői öltözetben, koronával, királyi
jogarral és templommodellel ábrázolják. Ez utóbbi jelkép templom- és
kolostoralapításaira utal. Ünnepnapja: május 7.

Gizella névnap

Május 7.

Gyakorisága

A XIX. század végén vált népszerűvé, amikor Ferenc József és
Erzsébet királyné 1865-ben született lányuknak a Gizella nevet adták. Az
1870–75-ös statisztika szerint a reformátusok körében a 15. leggyakrabban
választott női név volt. Az ebben az időszakban született kislányok 0,45%-a
kapta. A katolikusok körében még népszerűbb volt. Náluk a 9. leggyakoribb
név volt, és a kislányok 2,4%-át keresztelték Gizellának. Hasonlóan gyakori
volt legismertebb viselőjének, Szent István király feleségének boldoggá
avatása idején (1911), és általában a XX. század első felében.

A XX. század második felében rohamosan csökkent a népszerűsége, 1967-ben
csupán 306 esetben anyakönyvezték. Az 1983–87-es névlista szerint ezekben
az években összesen 301 kislány lett Gizella. 1996-ban 24 első, és 27
második, 2000-ben 21 első és 24 második névválasztással szerepelt a
gyakorisági listán. 2006-ban az összlakosság statisztikájában a női nevek
között a Gizella a 29. helyen állt, első névként 44 812, másodikként 6980 fő
viselte.

Becézése

Ella, Ellu, Gickó, Giszka, Giszke, Giszkó, Giza, Gizi, Gizike, Gizus,
Gizuska.

Rokon nevei

A Gizella önállósult becézője, a Giza és a név középkori magyar,
illetőleg német becézőjének rövidüléséből származó Késa. A Késa alakban a
téves olvasat alapján ejtettek a z hang helyett s hangot.

Idegen megfelelői

A spanyolban, a svédben a Gisela, az angolban, a németben a
Gisela, Gisella, az olaszban a Gisella, a csehben a Gizela, Gisela, a
franciában a Gisèle, Giselle alakváltozat a használatos.

Családnévként

A Gizella nagyon ritkán, de előfordul családnévként is.

Híres viselői

Gizella Lujza Mária (1856–1932) osztrák főhercegnő, magyar
királyi hercegnő, Ferenc József császár és király idősebb leánya. Nevét
Gizella királynő emlékére kapta.
Kaiser Gizella (1875–193?) gyorsírástanár, az első gyors- és gépíró szakiskola
szervezője.
Berzeviczy Gizella (1878–1954) pedagógus.

Tary Gizella (1884–1960) sportoló, az első magyar női tőrvívóbajnok.
Dapsy Gizella (1885–1940) költő, műfordító. Művei Nil név alatt jelentek
meg.
Kasper Gizella (1888–1978) színésznő.

Bajor Gizi (1893–1951) színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja.
Barabás Gizella, Reissmann (1893–1985) festő, művészetének fő témája a
balatoni táj.
Dénes Gizella (1900–1975) író, újságíró.

Lengyel Gizi (1903–1984) színésznő, népszerű komika. A szállóigévé vált
Lepsénynél még megvolt című kabaréjelenetben ő volt az elvesztett
motorkerékpár-utas.
Hervay Gizella (1934–1982) költő, szerkesztő, Szilágyi Domokos felesége.

Művészetben

A romantikus balettek közül kiemelkedő darab az 1841-ben
Párizsban bemutatott Giselle, amely Adolphe Adam zenéjére, Jules Perrot és
Jean Coralli koreográfiájával készült. Hat évvel a párizsi ősbemutató után
Gizella, vagy a villik címen, „ábrándos balett” megjelöléssel, a pesti Nemzeti
Színházban is színre került.

Földrajzi névként

Gizellafalva a XX. század elején Temes vármegyében
németek lakta település volt. Gizella-telep Pest vármegyében Visegrádhoz
tartozó fürdő- és nyaralótelep volt a Duna mellett. Veszprémben találjuk a
Gizella-kápolnát, mely az első királyné nevét őrzi. A kápolna legkorábbi
részei a XIII. századból származnak.

Csúfolók

Gizi, Gizi,
hiszi a piszi.
*
Gizi,
ribizli.
*
Gizi,
bicikli.

Köznevesülve

A Gizella-kereszt az a kereszt, amelyet Gizella királyné
készíttetett anyja regensburgi sírjára. Gizella-állásnak hívták a magyarországi
erődvonalakat a II. világháborúban.
Gizella bajor hercegnő emlékét őrizte a Gizella Gőzmalom Rt., a Gizella
Vegyipari Művek Rt., a Gizella-fürdő és Gizella tér, amely ma Budapesten a
Vörösmarty tér.
A Bajor Gizi Színészmúzeumot 1952-ben, a színésznő halála után nyitották
meg.