Hajnalka névnap

Eredete

A XIX. század első felében alkották a hajnal szóból. Az 1830-as
években nagyon divatos volt, sokszor kicsinyítő képző nélkül, Hajnal alakban
is használták.

Védőszentje

Aurea (✝666), másként Aurora párizsi apátnő. Ünnepnapja:
október 4.

Hajnalka névnap

Március 27., június 19., október 4.

Gyakorisága

A korábbi évszázadok 25 leggyakoribb nevet tartalmazó
statisztikáiban nem szerepel. 1967-ben 521 leány kapta a Hajnalka nevet,
ezzel a népszerűségi lista 31. helyén állt. A következő évtizedekben
folyamatosan csökkent a népszerűsége. 1983 és 1987 között 36. volt 3203
képviselővel. 1996-ban a gyakorisági lista 83. helyére került. Ebben az évben
184 kislány kapta első és 49 második névként. 2000-ben a 101. volt 123 első
és 38 második névválasztással. 2006-ban az összlakosság statisztikájában az
55. helyen állt, a magyar nők közül 24 829 fő viselte első és 3209 második
névként a Hajnalka nevet.

Becézése

Hajci, Hajnácska, Hajnal, Hajni, Hajni-Bajni, Hajnika, Hajnus.
Rokon nevei A Hajnalka rövidülésével keletkezett Hajnal, valamint a Hajna,
amelyet Vörösmarty Mihály alkotott a hajnal szóból.

Idegen megfelelői

A magyar közszóból keletkezett név csupán a magyar
névkincsben fordul elő. Jelentése alapján idegen nyelvi megfelelője lehet a
latin eredetű Auróra ’hajnal, hajnalpír’ név.

Családnévként

Hajnalka nevünk keletkezésekor már kialakultak a magyar
családnevek, így családnévként nem fordul elő. De több családnév is
keletkezett a név közszói alakjából,’virradat, pirkadat’, illetve ’a hajnalban
munkához látó ember’ jelentéssel, például Hajnal, Hajnali.

Híres viselői

Hügel Hajnalka, művésznevén Honthy Hanna (1893–1978)
színésznő, operettprimadonna.
Hajnalka álnéven alkotott korának népszerű költője, Rózsaági Antalné
Bálintffy Etelka (1844–1906).
Művészetben A Hajnalka név létrejöttében és népszerűvé válásában szerepe
volt Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposzának, amelynek egyik
hősnője Hajna.

Meg ne sebezzétek könnyű kis lábait, átkos
Tüskék, s rút kórók; ti hajoljatok ifjú virágok,
S gyenge füvek deli Hajna piros talpának alája.
A hajnal közszó és a Hajnalka tulajdonnév összekapcsolása teszi
emlékezetessé Babits Mihály Anyám nevére című versét.

Hajnalka volt az édesanyám,
hajnalra születtem én.
S lelkemben már ily fiatalon
nincs hajnal, semmi remény,
nincs hajnal nincs vidámság,
nincs hajnal, nincsen öröm.
Hajnalka volt az édesanyám
s csak alkony az örököm.

Szólások

A név alapjául szolgáló hajnal közszó szólásainkban is előfordul.
Szép, mint hajnal a kéményen, ezt a régies szólásunkat gúnyos értelemben
akkor mondták, ha valami nem volt szép. Szeretem a hajnalt – bizalmas
stílusban a felháborodás, hitetlenség kifejezése, más szavakkal: ’ugyan már,
micsoda beszéd ez?!’ Régies közmondásunk tartalma arra utal, nem attól függ
valaminek a bekövetkezése, hogy várják-e, beszélnek-e róla előre: Eljön a
hajnal, ha a kakas nem kukorékol is.

Csúfoló

Hajna, Hajna,
vereshajma.

Köznevesülve

A nyelvjárásokban sokféle elnevezése van a hajnalka (Ipomoea)
virágnak, például hajnalicska, hajnalikisasszony, hajnalszépe. A világos
színű, gyenge kukoricahajtás neve egyes helyeken a hajnaltengeri vagy
hajnalka.