Henrik, Roland névnap

Henrik név eredete, névnap dátumai

Germán eredetű név, amely a Haimirich alakból keletkezett. A haimi + rich
tagokból összetett név elemeinek jelentése ’bekerített hely, ház’ + ’hatalmas,
uralkodó’ vagy szabadabb értelmezésben ’körülkerített birtokán uralkodó’. A XII.
század elejétől vannak adataink a latinos Heindricus, Heinricus, Hainricus, valamint a
Henricus, Hendricus, Heidenricus névformák írásos megjelenésére a magyar
oklevelekben.

Védőszentjei

Szent Henrik (?973–1024) II. Henrik német-római császár, a bambergi
püspökség és dóm alapítója. Ábrázolásain királyi öltözetet visel, kellékei a korona,
jogar és az országalma, kezében vagy környezetében templommodell látható. Ünnepe:
július 13.

Uppsalai Szent Henrik (✝1160) püspök, Finnország védőszentje. Ő volt Finnország
első püspöke, az egyházszervezet kiépítésének elindítója. Ünnepe: január 19.

Henrik névnap

Január 16., 25., március 2., 16., július 13., 15.

Gyakorisága

A középkor óta folyamatosan jelen van a magyar névkincsben, de sem az
előző századokban, sem korunkban nem tartozik a gyakori nevek közé. 1967-ben 39
gyermek kapta a Henrik nevet. Azóta népszerűsége folyamatosan nő. 1983 és 1987
között 239 kisfiút neveztek el így. 1996-ban 60-an adták első, 15-en második névként,
2000-ben 69-en választották első és 26-an második névként. 2006-ban az
összlakosság statisztikájában a 91. helyen állt, a magyar férfiak közül 3451 fő viselte
első névként és 752 másodikként a Henrik nevet.

Becézése

Heni, Henri, Hendri, Riki.

Rokon neve

Harri

Női párja

A francia kicsinyítő képzős alakból keletkezett Henriett és ennek latinos
továbbképzésével keletkezett Henrietta. Áttételesen rokon név az Indra, amely a
Henriett cseh megfelelőjének a becézője. A Henrietta német eredetű becézőjéből
keletkezett a Jetta és a Henrike becézőjeként a Rika.

Idegen megfelelői

Németül Henrich, Heinz, angolul Harry, Henry, hollandul Hendrik,
franciául Henri, olaszul Enrico, spanyolul Enrique, dánul és svédül Henrik, lengyelül
Henryk, csehül Jindřich, Hynek.

Családnévként

Egyes magyarázatok szerint a Herke, Herkecs, Herkó családnevek a
Henrik név Herrik alakváltozatának becéző képzős származékaiból keletkeztek.

Híres viselői

Több európai uralkodó és herceg viselte a Henrik nevet
Franciaországban, Angliában, Normandiában, Írországban, valamint Ausztriában,
Bajorországban, Portugáliában és a Német-Római Császárságban. Közülük a magyar
történelemmel való kapcsolata miatt kiemelkedik Henrik (973–1024) bajor herceg,
majd német császár, aki Gizella királyné bátyja volt. 1146-ban szentté avatták.

VIII. Henrik (1491–1547) angol király ellentmondásos személyisége napjainkig
foglalkoztatja nemcsak a történészeket, hanem az írókat, művészeket is. Zaklatott
magánélete ellenére évszázadokig az abszolút uralkodó mintaképe volt, aki
megteremtette Anglia számára a nemzeti összetartozás új szimbólumát, az anglikán
egyházat.

Fazola Henrik, Fassola, Fassole (1730–1779) német származású vasműves, a
diósgyőri vasgyár alapítója.
Dembinszky Henrik, Dembinski (1791–1864) lengyel szabadságharcos, magyar
honvéd altábornagy.
Finály Henrik (1825–1898) filológus, egyetemi tanár. Legnépszerűbb műve latin
szótára.

Kugler Henrik (1830–1904) cukrász, aki a mai Vörösmarty téren lévő üzletét a
főváros legkedveltebb cukrászdájává építette ki.
Fabró Henrik (1866–1924) a magyar gyorsírás jelentős képviselője. Ő
kezdeményezte elsőként a magánhangzókkal való rövidítési módot (fabroizmusok).

Művészetben

VIII. Henrik ábrázolásai közül legismertebb Hans Holbein 1536 és 1537
között készült festménye.
Shakespeare ismert királydrámáinak sorában a IV., V. és VI. Henrik mellett a VIII.
Henrik az életmű utolsó darabja.

Roland név eredete, névnap dátumai

A német eredetű Roland név a germán Hroudland ~ Hroudnand fejleménye. A
magyar névalak a latinos Rolandus formából rövidült. A germán összetétel elemeinek
jelentése hród ~ hroud ’dicsőség, hírnév’ + nand ~ land ’ország, vidék’, azaz
szabadabb fordításban: ’a Roland nevet viselő személy olyan ember, akinek a
dicsősége országra szóló’. Egy másik vélemény szerint a -nand utótag jelentése
’merész’. A név első elemét több névben is megtaláljuk, például Róbert, Roderik,
Rodrigó, Rudolf.

Védőszentje

Roland (✝1200) cisztercita apát. Ünnepnapja: július 15.
Boldog Roland (✝1386) itáliai remete. Ünnepnapja: szeptember 15.

Roland névnap

Július 15., augusztus 9.

Gyakorisága

A magyar névkincsben évszázadok óta jelen van, kedveltsége koronként
változó. Megjelenése a XII. század első felére esett, divatja a XIII. század utolsó
harmadában vált erőteljesebbé. Ekkor háromféle alakban használták: Rolandus ~
Lorandus ~ Rorandus. A következő időkben egyre csökkent a népszerűsége, a XVI–
XVIII. században nem szerepelt a névlistákon, a XIX. században is elvétve bukkant
fel. A XX. században a hajdani Roland három önálló névként élt: Loránd, Lóránt,
Roland.

1967-ben mindössze 11 kisfiú kapta a Roland nevet. Az 1980-as évek közepére
azonban annyira népszerű lett, hogy a gyakorisági lista 25. helyére került 3943
képviselővel. 1996-ban a 20. volt, ebben az évben 997 gyermek kapta első, 131
második névként. 2000-re kicsit csökkent a népszerűsége, 810-en választották első és
115-en második névként gyermeküknek, ekkor a 23. legnépszerűbb név volt. 2006-
ban az összlakosság statisztikájában a 35. helyen állt, a magyar férfiak közül 29 025
fő viselte első névként és 3538 másodikként a Roland nevet.

Becézése

Rola, Rolcsi, Roli, Rolló.

Rokon neve

Loránd, Lóránt és az olaszos Orlandó.

Idegen megfelelői

Angolul, németül, franciául, csehül, lengyelül, svédül és szlovákul
Roland, hollandul Roeland, spanyolul Rolánd, Orlando, olaszul Rolando, Orlando.
Családnévként Ritkán fordul elő, de Roland alakban már a XV. század elején
megtalálható. Családnévként gyakoribb a Loránt név és ennek különböző
alakváltozatai, valamint összetételei.

Híres viselő

Besztercey Roland, Jacobi (1893–1951) asztaliteniszező, az első
asztalitenisz-világbajnokság győztese.

Művészetben

Örökre megőrizte a Roland nevet a franciák nemzeti eposza, a Rolandének.
A költemény főhőse Nagy Károly császár unokaöccse, aki 778-ban egy
spanyolországi hadjáratban esett el. A legenda szerint a mórok lesből, hatalmas
túlerővel támadtak az utóvédre. Roland nem fújta meg a csodakürtöt, amellyel
visszahívhatta volna a császárt és hadait, mert magának akarta megtartani a győzelem
dicsőségét.

Hiába volt Roland ereje és harci ügyessége, valamint a bűvös kard és az íj,
mindezek ellenére a hússzoros túlerő elpusztította seregét. Illyés Gyula fordításában
így hangzik Roland halálának leírása:

Arcával pogány föld felé hanyatt
fekszik Roland gróf fenyőfa alatt,
fölidéz különb-különb dolgokat,
sok meghódította országokat,
az édes francia hont, a királyt,
Károlyt, a nyelvén szóló társakat,
kik szerették, a sok hű franciát.
Nem küzdheti le könnyét, sóhaját:
bánja bűnét, kéri egek Urát:
[…]
„védj engem is, űzd bűneim sokát,
veszélyben köztük lelkemet ne hadd!”

A középkorban a Roland-énekhez hasonló vitézi énekek nem olvasásra készültek.
Várakban, vásárokon, búcsújáró helyeken énekelték őket a dalnokok. Velük szemben
nagy tiszteletben tartották a szentek legendáit és a vitézi énekeket előadó lovagokat. A
XII–XIII. században a Roland-ének változatait Magyarországon is ismertté tehették a
francia vándorénekesek vagy a királyi udvarban megtelepedett előkelő családok.
Természetesen nemcsak a történet, hanem a történet szereplőinek nevei is elterjedtek,
divatba jöttek.

Roland a neve azoknak az életnagyságúnál nagyobb szobroknak, amelyeket ÉszakNémetország
városainak főterén a XIII–XVIII. század között állítottak fel. Ezek a
figurák a város függetlenségét és kiváltságait személyesítik meg.

Földrajzi névként

A XIV-XV. században jelennek meg a Loránd-előtagú helynevek;
Lorandfalva (Baranya), Lorantháza (Szabolcs), Loranthalma (Csanád).