Ibolya névnapja

Eredete

Magyar névalkotással keletkezett a hasonló nevű virágnévből, amely a
latin viola szóból származik. Ennek régi magyar alakváltozata az ivola ~
ivolya. Belőle alakult ki az ibolya szó. A viola és az ibolya szó jelentésének
elkülönülése csak a XIX. század második felében következett be.

Addig különféle illatos virágok megnevezésére szinonimaként használták a két szót.
Az Árpád-korban, a XIII. század végétől fordul elő női névként. Valószínű,
hogy már a latinban női névként alkalmazták, így lett a magyarban is
személynév belőle. Erre utal a Violenta, Violent alakok XIII-XIV. századi
előfordulása. A középkorban a Viola, az Ivola és az Ibolya nevet egyaránt
megtaláljuk, minden bizonnyal bóknévként, hiszen a középkori kertek egyik
legnépszerűbb virága a viola ~ ibolya, amely a virágszimbolikában a
szerénység jelképe.

Hamvas Béla a következőket írta a virágnevekből kialakult keresztnevekről:
„…elhatároztam, hogy gondolkozni fogok rajta, s csak akkor nyugszom, ha a
titok nyitját megtalálom. Meg fogom írni a virágszedés lélektanát.
Akkor persze még sejtelmem sem volt a lélektanról, csak azt értettem, hogy a
virágot a lélek szedi. Miért? Ma sem tudom. Nyilván valami rokonság van
közöttük. Minél inkább lélek valaki, annál inkább virág. A nő. Különösen a
leány. A gyermek. Főként a kisbaba. Női nevek: Ibolya, Rózsa, Viola,
Piroska, de férfivirág is van: Nárcisz.”

Védőszentjei A Hipolit név védőszentjei közül választhatunk az Ibolyák

számára. Hippolytus (✝235) vértanú, egyházi író, az első ellenpápa.
Ünnepnapja: augusztus 13.
Galantini Boldog Hippolytus (✝1619) már fiatalon a szegény gyermekek
nevelésének szentelte az életét. Ünnepnapja: március 20.

Ibolya névnap

augusztus 7., 13., szeptember 12.

Gyakorisága

A XVI–XVIII. században nem tartozott a divatos nevek közé. Az
Ibolya név a XIX. és a XX. században vált népszerűvé. A XX. század
közepén Debrecenben a 9. leggyakoribb női név volt, egy évtizeddel később
Budapesten a 23. lett. 1967-ben 945 kislány számára választották, ekkor
országosan is a 23. leggyakoribb név volt. A következő évtizedekben
folyamatosan csökkent a népszerűsége. 1983 és 1987 között 1342 alkalommal
anyakönyvezték. 1996-ban a gyakorisági lista 114. helyére került. Ebben az
évben 83 kislány kapta első és 35 második névként. 2000-ben a 129. volt 63
első és 38 második névválasztással. 2006-ban az összlakosság statisztikájában
a 30. helyen állt, a magyar nők közül 44 352 fő viselte első és 8018 második
névként az Ibolya nevet.

Becézése

Ibcsi, Ibi, Ibike, Iboly, Ibolyácska, Ibolyka, Ibus.
Rokon nevei Az Ibolya régi magyar alakváltozata, az Ivola, valamint középkori
alakja, a Viola és az utóbbi származékai: középkori változata a Violenta,
francia kicsinyítő képzős származéka a Violett, olasz kicsinyítő képzős alak a
Violetta. Az utóbbi becézőjeként keletkezett a Letta. Román eredetű, ’ibolya’
jelentésű virágnév a Viorika. A Rika név az utóbbi névalak – és a hozzá
hasonló névformák (Friderika, Ulrika, Rikarda) – becézőjeként önállósult.

Idegen megfelelői

Az Ibolya névnek idegen nyelvű megfelelői nincsenek. A
vele rokon Viola az angol, az olasz és a skandináv nyelvekben használatos.
Híres viselői Nagy Ibolya (1864–1946) színművésznő.
Darvas Ibolya (1910–1990) operaénekesnő.
Szilassy Ibolya (1916–1973) színésznő, rádióbemondó.
Ibolyka volt az álneve Harmath Lujza (1846–1910) írónőnek.
Művészetben Molnár Ferenc színdarabjának címe Az ibolya, amelynek egyik
főhőse az „ibolya természetű Ilonka”.
Az ibolya és a viola virágénekekben és népdalokban gyakran előfordul
asszonyok, lányok kedveskedő megszólításaként.

Olvad a hó, tavasz akar lenni,
De szeretnék kék ibolya lenni.
Se ibolya, se rózsa nem vagyok,
Csak egy szegény szolgalegény vagyok.
*
Cifra a palota,
Zöld az ablaka,
Gyere ki te tubarózsa,
Ibolya Viola
viola
Violenta
Ivola
ivola ivolya ibolya
’illatos virág’
~ ~ ~
Viorika
Rika Letta
Violett Violetta
395
Vár a viola.
*
Kislány vagyok én,
Majd megnövök én,
Kell-e rózsa vagy ibolya?
Azt is adok én.
*
Kék ibolya búra hajtja a fejét.
Mert a harmat nem öntözi a tövét.
Szállj le harmat kék ibolya tövére,
most találtam egy igaz szeretőre.

Népszokások

Erzsébet királyné kedvenc virága az ibolya volt. Saját maga
rendelkezett arról, hogy a gödöllői kastélyban lakosztályát ibolyaszínű
kárpitokkal burkolják. Amikor a királyné Gödöllőre érkezett, a kastély
kertjébe árvácskát és ibolyát ültettek, még a királyné szappana is ibolyából
készült. Erre emlékezve minden tavasszal megrendezik az Ibolya Nap című
programot.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben júniusban, a Növények napján azoknak a
14 éven aluli gyermekeknek, akiknek keresztneve Virág vagy valamely virág
neve, például Ibolya, Írisz, Viola vagy Hanga, nincs szüksége belépőjegyre.
Az ibolya az ehető növények közé tartozik. Virágát édességek díszítésére,
cukrok, teák, ecetek illatosítására is felhasználják. Levelét saláták
készítéséhez használhatjuk. Sőt a leveleket főve is fogyaszthatjuk levesek,
szaftos ételek ízesítőjeként. Sok női parfüm virágillatának eleme az
ibolyaillat.

Szólások

Az ibolya közszóként fordul elő szólásainkban. Szerény, mint az
ibolya, mondják, ha valaki nagyon szerény. Néha gúnyos értelemben,
ellenkező jelentéssel használják. Alulról szagolja az ibolyát – tréfás vagy
gúnyos kifejezése annak, hogy valaki már nincs az élők sorában.
Köznevesülve Az ibolya (Viola) közszóként az ibolyafélék családjának
nemzetségét jelöli. Magyarországon több faja él, például illatos ibolya, erdei
ibolya, kék ibolya, borzas ibolya, sárga ibolya.