Ida névnap

Eredete

Germán eredetű név. Önálló névként a jelentése ’tevékeny, serény’. A
németben az Ida-, Idu- kezdetű, többnyire ma már nem használatos, összetett
nevek rövidülése is, például Idaberga.

Védőszentjei

Herzfeldi (Westfalen) Szent Ida (✝825?) Ekbert szász herceg
felesége, öt gyermek anyja. Özvegységében vagyonát szétosztotta a
szegények között, Herzfeldben zárdát alapított. Itt nyugszik, sírja ma is
zarándokhely. Ida a szülés előtt álló anyák pártfogója. Ünnepnapja:
szeptember 4.

Boldog Ida (✝1113) előkelő lotharingiai családból származott. Bouillon
Gottfriednek, az első keresztes hadjárat vezérének édesanyja volt.
Özvegységre jutva vagyonát a templomoknak és a kolostoroknak
adományozta. Ünnepnapja: április 13.

Toggenburgi Boldog Ida a XIII. században élt reklúzaként, azaz olyan remete
volt, aki befalaztatta magát a cellájába. Ünnepnapja: november 3.

Ida névnap

Március 13., április 13., május 6., szeptember 4., 6., november 3.

Gyakorisága

A XIX. században a reformátusok körében volt kedvelt név. Az
1870–75-ös statisztika szerint körükben a 18. leggyakrabban választott női
név volt. Az ebben az időszakban született kislányok 0,40%-a lett Ida a
református felekezethez tartozók között.

A XX. század második felében rohamosan csökkent a népszerűsége. 1967-ben
csupán 72 fő kapta. Az újabb, 1983–87-es névlista szerint ezekben az években
összesen 87 kislányt neveztek el Idának. Az 1990-es évektől a 10-nél többször
választott női nevek statisztikájában már egyáltalán nem szerepel. 2006-ban
az összlakosság statisztikájában a női nevek között az Ida a 89. helyen állt,
első névként 11 365, míg másodikként 1842 fő viselte. Érdekes, hogy
Svédországban és Norvégiában napjainkban is kedvelt név, gyakran adják a
szülők kislányuknak.

Becézése

Ica, Icu, Icuka, Idu, Iduci, Iduka, Idus, Iduska.

Idegen megfelelői

Számos nyelvben megtalálhatjuk az Ida nevet ugyanebben a
formában, így például az angolban, a csehben, a horvátban, a németben, a
lengyelben, a románban, az oroszban, a spanyolban, az olaszban. A francia
nyelvben az Ide alakváltozat a használatos.

Híres viselői

Komlóssy Ida (1822–1893) drámai színésznő.
Ferenczy Ida (1839–1928) Erzsébet királyné felolvasónője.

Benza Ida (1846–1880) opera-énekesnő, a Nemzeti Színház tagja.
Kelen Ida (1873–1911) zongoraművész, zenetanár.
Dancsházi Oláh Ida (1873–1938) író, rövid ideig a Színház című lap
főszerkesztője.

Benczúr Ida (1876–1970) festő, Benczúr Gyula leánya.
Móricz Ida (1894–1987) szobrász, grafikus, keramikus, Móricz Zsigmond
húga.

Urr Ida (1904–1989) költő, orvos.
Péterffy Ida (1906–1984) ének-zene tanár, zenei író.
Turay Ida (1907–1997) színésznő, a Nemzeti Színház tagja.

Művészetben

Gárdonyi Géza Ida regénye című műve a zárdában nevelkedő Ida
és a művészetéért, szeretett húgáért érdekházasságra is képes Balogh Csaba
összetalálkozását, szerelmük kibontakozását meséli el. A regényt többször
megfilmesítették.

Csúfoló

Ida-Bida,
vaskaliba.