Ilona névnapja

Eredete

A Helena névből származik. A görög Helené jelentésére kétféle magyarázatot ismerünk.
Az egyik a héliosz ’nap’ szóhoz kapcsolódik, a másik a szelené ’hold’ szó származéka.
Hogy az utóbbi jelentés is szerepet játszhatott a névadásban, mi sem bizonyítja jobban,
mint hogy a női szépséget az ókorban a Holdnak tulajdonították. A görög szó legpontosabb
magyar megfelelője a Fénylő, Fényeske lehet. A magyar nyelvbe latin, esetleg szláv közvetítéssel
került, és szabályos nyelvi változásokkal alakult ki mai hangalakja:
Helena > Elena > Ilana > Ilona; Jelena > Jelona > Ilona.

Az Árpád-korban ismert és kedvelt női név, a XII. század elejétől folyamatosan előfordul írásban.
Népszerűségéhez hozzájárulhatott a középkori Trója-regény Helénájának és az Árgirus-mese
Tündér Szép Ilonájának alakja. Védőszentjei Szent Heléna császárné (✝330) Nagy Konstantin
római császár édesanyja, aki templomokat emelt a Szentföldön, és kiásatta Jézus Krisztus
keresztjét. A keleti egyház Szent Ilonája az Igor-énekből ismert orosz nagyfejedelem édesanyja,
aki uralkodása idején sokat tett a kereszténység elterjedéséért. A képzőművészetben császárnői
öltözetben koronával, Krisztus keresztjével és szenvedéseinek eszközeivel ábrázolják. Ünnepnapja: augusztus 18.

Magyarországi Boldog Ilona (?1220–1270) a XIII. század jelentős személyisége, a Veszprémben
letelepedett apácák első magyar származású tagja. Képzőművészeti ábrázolásain fehér szerzetesi
ruhában fekete köpenyben és fátyolban látható, liliommal és stigmákkal. Rajtuk kívül az Ilona és
a Heléna névnek több védőszentjét is ismerjük.

Ilona névnap

április 23., július 21., 31., augusztus 18., szeptember 23.

Gyakorisága

A XVI. században vált népszerűvé. A XVI. század elején a gyakorisági lista 2., a század végén a
9. helyén szerepelt. A XVII. században a 13., a XVIII. században ismét előre tört, a 6. helyen állt.
A budapesti névadási szokásokat vizsgálva láthatjuk, hogy a XIX. század végén az Ilona a
4. leggyakoribb név volt, a XX. század elején a 6., 1959-ben pedig a 9. Az országos statisztika
alapján 1967-ben a 11. helyen állt, ebben az évben 1843 kislány kapta ezt a nevet.

A következő évtizedekben rohamosan csökkent a népszerűsége. A nyolcvanas évek közepén,
1983 és 1987 között mindössze 1750 gyermeket neveztek el így, ezzel az Ilona név a
gyakorisági lista 56. helyére került. 1996-ban a 99. volt 116 első és 133 második névválasztással.
2000-ben a 113. helyre került, ekkor 84-szer anyakönyvezték első és 128-szor második névként.
2006-ban az összlakosság statisztikájában a 3. helyen állt, a magyar nők közül 221 255 fő viselte
első és 30 133 második névként az Ilona nevet. Becézése A név régi voltát, népszerűségét a sokféle
becézés is bizonyítja, például:

Cica, Cila, Cili, Ica, Icácska, Icó, Icu, Icuka, Iculi, Icus, Icuska, Ila, Ilácska, Ilca, Ilcsa, Ilcsi, Ilcsike,
Ili, Ilike, Ilka, Ilkó, Ilkócska, Illa, Ilók, Ilon, Ilonca, Ilonka, Ilu, Iluci, Ilus, Iluska, Inci, Incike, Lina,
Lola, Lona, Lonci, Lonka, Pila, Vica.

Rokon nevei

Részben a Heléna név idegen formáiból, esetleg becéző alakjaiból önállósultak. Angol és francia
változatból származik az Elen, spanyol és olasz az Elena, Eliána, Elina, újgörög forma az Eleni,
német és svéd rövidülés az Elin, több nyelvben meglévő becéző az Ella, Elli és a Léna. Német
becézőből származik a Héla, Hella, angolból a Helén, egy magyar regében szereplő tündér neve
a Helka. A szláv Jelena formából keletkezett a Jelka, valamint a szintén szláv Lenka alakból lett
a magyar nyelvben, a XIX. században Lenke. A rokon nevek másik része az Ilona magyar becézőjéből
önállósult. Ezek az Ila, Ilka, Illa, Ilon, Ilonka és az Ilus. Az első két név kivételével az 1998-as
utónévkönyvben jelentek meg először mint önálló keresztnevek.

Valószínűleg az Ilona és a Vilma név összevonásával keletkezett az Ilma nevünk, Vörösmarty Mihály
alkotásaként.

Idegen megfelelői

Ilona nevünk azon kevesek közé tartozik, amelyek a magyar nyelvből más nemzetek névkincsébe is
bekerültek. Századunk elejétől a finn nevek között is megtaláljuk. Népszerűségéhez bizonyára
hozzájárul, hogy alakja, hangzása a finn ilo ’öröm’ szót idézi fel. Az Ilona névforma a litvánban is
használatos. Az angolban Helen vagy Helena, írül Ellen, franciául Hélène, oroszul Jelena, németül Helene,
portugálul és spanyolul Helena.

Családnévként

Néhány anyanévi eredetű családnév becéző formákat őriz, például Ila, Ilka, Illa, Illó, Illócs, Ilók, Illók, Ilonka.
A legtöbb névforma az Illés névből is származhat, ebben az esetben apanévi eredetű családnévként tartjuk számon.
A XVI-XVII. században találunk néhány példát családnévként az anya nevének alapalakban való
szerepeltetésére: Ilona. Híres viselői Az elmúlt századokban sokan viselték ezt a nevet az uralkodó
családok tagjai közül, például a XI. században I. Béla király leánya, aki férje révén horvát királyné
lett; a XII. században II. (Vak) Béla felesége, a szerb származású Jelena; de Ilonának hívták IV. Béla
király egyik leányát is.

Néhány híres Ilona a magyar művelődéstörténetből: Zrínyi Ilona (1643–1731) grófnő, I. Rákóczi Ferenc,
majd özvegysége után Thököly Imre felesége. Mauks Ilona (1855–1926) Mikszáth Kálmán felesége.
Pálmay Ilka, Petráss Ilona (1859–1945) színésznő, író. Várady Ilona, Vándor Iván (1882–1962) író,
a Magyar Írónők Körének alapítója. Harmos Ilona (1889–1936) színésznő, írói nevén Görög Ilona,
Kosztolányi Dezső felesége. Tanner Ilonka (1895–1955) írói nevén Török Sophie, Babits Mihály felesége.

Andor Ilona, Adrigán (1904–1977) karnagy, zenepedagógus. Elek Ilona (1907–1988) vívó, zeneszerző.
Vargha Ilona (1910–1973) tőrvívó, világ- és Európa-bajnok, edző, iparművész. Ács Ilona,
Zimmermann (1920–1976) úszó, Magyarország örökös úszóbajnoka. Borsai Ilona (1924–1982)
népzenekutató, zenetörténész.

Művészetben

A görög mondavilágból közismert a spártai királyasszony, Helené története, akit a föld legszebb asszonyának tartottak.
Parisz, trójai királyfi Aphrodité segítségével elrabolta őt. Szépsége annyira elbűvölte a trójaiakat,
hogy vállalták érte a hosszan tartó háborúskodást. Helené története, világraszóló szépsége a
művészeket minden korban foglalkoztatta. Homérosz megrajzolta alakját az Iliászban és az
Odüsszeiában, de írt róla Euripidész, Ovidius,Vergilius, Dante, Marlow, Goethe és sokan mások.

Ő a főszereplője Jacques Offenbach híres operettjének, a Szép Helénának, valamint
Christoph Willibald Gluck Paris és Helena című operájának. A XV. században lett közismert Árgirus
királyfi és Tündér Ilona története, amely nem más, mint Parisz és Helené ókori mondájának a középkor
gondolatvilágához igazított változata. Magyar nyelven Gyergyai Albert fordításában terjedt el, de a
történettel több népmesénkben is találkozhatunk. A népballadákban is előfordulnak Ilona nevű szereplők.

Megismerkedhetünk a szívtelen Budai Ilona történetével, a lenvirág-szemű Görög Ilona és Zetelaki László
sorsával és a bírótól gúnára árát behajtó Szép Ilonával. Sokan ismerik Ilók és az együgyű Mihók tréfás meséjét.
Petőfi Sándor János vitézének Iluskájáról, Vörösmarty Mihály Szép Ilonkájáról már az iskolai tankönyvekben olvashatunk.
Kosztolányi Dezső Ilona című verséből felfedezhetjük, mennyi muzsika, mennyi szín és mennyi költőiség rejtőzik az Ilona névben.

Lenge lány, aki sző, holdvilág mosolya: ezt mondja a neved, Ilona, Ilona.
[…]
Lelkembe hallgatag dalolom lallala, dajkálom a neved lallázva, Ilona.

Földrajzi névként Szent Ilona szigete az Atlanti-óceán déli részén található.
Nevét onnan kapta, hogy 1502. május 22-én, Szent Ilona napján fedezte fel egy portugál hajós.

Csúfolók

Ilona-Pilona, pánkáló, Szunnyodik a szolgáló. Nem szunnyodok, instálom. Csak a fogam piszkálom.
* Ilona-Bilona, bakkecske Háromlábú menyecske. *
Ilike, Egyik lába kicsike. *
Fonj, Pila, fonj! *
Icus, Icus, cirmos cicus.

Köznevesülve

A nyelvjárásokban közszóként is találkozhatunk ezzel a névvel. Az ország egyes vidékein ilona
vagy ilonca a neve a szőlő hajtásait és leveleit megtámadó apró hernyónak. Másutt a bodobácsot
vagy a katicabogarat nevezik ilonabogárnak. Az állatnevek közül ismert még az ilonabéka, az
ilonakeszeg és az ilona, amely egy apró, zsíros húsú hal megnevezése. Növénynevekben az ilonahagyma
és a kékilonka összetételben fordul elő, így nevezik az ország legtöbb helyén májvirágként ismert boglárkafélét
(Hepatica triloba). Érdekes népnyelvi adalék, hogy az ilonka szó köznévként vakarcsot jelent.
A vakarcs a kenyérsütéskor a maradékból, az összekapart tésztából sütött kis kenyérdarab neve.