Iván névnap

Eredete

A János név régi magyar alakváltozata. A János a héber–latin Johannes alak
Joanes, Joános formájából jött létre. A Joános további változásával a Jovános, Ivános
formából keletkezett az Iván. Az ilyen típusú hangfejlődés nem volt ritka a régi
magyar nyelvben, a szó eleji jo, ju hangkapcsolatból más szavakban is keletkezett i
hang.

Például az inkább szó a jonkább formából, az inas a szerb–horvát eredetű junos
alakból fejlődött. A szláv nyelvekben is megtalálható a mi János nevünkkel azonos
eredetű Iván. De a magyar nyelvben a szláv, esetleg az orosz átvétel csak a XX.
század második felében feltételezhető. A XII. század elejétől folyamatosan vannak
adataink az Iván név különböző alakjainak előfordulására magyar oklevelekben.

Védőszentje

Keresztelő Szent János (Kr. e. 7–Kr. u. 29) ünnepe június 24. A nevéhez
fűződik a vízben való alámerítés szertartása, amely korábban is a megtisztulás módja
volt, de általa új jelentést kapott. Ő keresztelte meg Jézust, ezzel az eseménnyel vált a
Jordán vize megszenteltté. Példamutató életvitele és remetesége az oka annak, hogy
Keresztelő Szent János a szerzetesek védőszentje. A képzőművészetben legtöbbször
sovány teveszőrcsuhás férfiként ábrázolják, kezében báránnyal, néha pásztorbottal.
Vértanúságának emléknapját, augusztus 29-ét, Nyakavágó János, Nyakavesztő János
esetleg Szent János fővétele néven emlegetik.

Iván névnap

Névnapja június 24.

Gyakorisága

Az Iván név a középkor óta folyamatosan jelen van a magyar
névkincsben, bár a XVI–XVIII. századi gyakorisági listákon nem szerepelt az első 15
név között, és a XIX–XX. századi budapesti listán sem került be az első húsz név
közé. A XX. század végéig egyre veszített népszerűségéből. 1967-ben mindössze 74
kisfiú kapta ezt a nevet. A nyolcvanas évek közepén a 83. helyen állt 208
képviselővel. 1996-ban a 121. volt a gyakorisági listán 24 első és 8 második
névválasztással.

2000-ben 29 gyermek kapta első névként, 15 másodikként, így ebben
az évben a gyakorisági lista 118. helyére került. 2006-ban az összlakosság
statisztikájában a 87. helyen állt, a magyar férfiak közül 4415 fő viselte első névként
és 1311 másodikként az Iván nevet.

Becézése

Ivánca, Ivánci, Iváncsa, Ivánka, Ivó

Rokon neve

János, Ivó.

Női párja

Ivána, Ivica.

Idegen megfelelői

Csehül, bolgárul, dánul, oroszul, olaszul Ivan, németül, hollandul
és lengyelül Iwan.

Családnévként

Az Iván névnek a korábbi századokban való elterjedtségét bizonyítja,
hogy sok földrajzi név és családnév alapjául szolgált. A XIV–XVII. századi
becézőiből családnévként fennmaradt az Iváncs, Iváns, Ivanis, Ivánka, Ivankó, Ivános,
Iványos, Ivó, Ivocs. Családnévként nemcsak becézve, hanem alapalakban is szerepel
Iván vagy Ivány, összetételben pedig Ivánfi, azaz ’Iván fia’ formában.

Híres viselői

Iván több orosz uralkodó neve. Közülük a legismertebb IV. Iván (1530–
1548), az első orosz cár, akit Rettegett Ivánként emleget a történelem.
Kőszegi Iván, János (?–1308) nádor. Független tartományúri hatalomra törekedve
testvéreivel együtt többször fellázadt Kun László király, majd III. András ellen.
Édesapjuk, Héder Henrik alapította Kőszeg városát, ezért fiai a Kőszegi vagy Henrikfi
nevet vették fel.

Nagy Iván, Felsőgyőri Nagy (1824–1898) történész, genealógus. Legismertebb műve:
Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal.
Hevesy Iván (1893–1966) művészettörténész, kritikus.

Mándy Iván (1918–1996) író, a Csutak-regények szerzője.
Darvas Iván (1925–2007) színész. Születési neve Darvas Szilárd, amelyet azért
változtatott Ivánra, hogy a hasonló nevű, ismert humoristától megkülönböztösse
magát.

Ivánka Imre (1818–1896) 1848-as honvéd ezredes, politikus, Batthyány Lajos
miniszterelnök nemzetőrségi titkára.

Ivánfi Jenő (1863–1922) színész és rendező.
Ivánka Endre (1902–1974) bizantinológus, egyetemi tanár.
Iván Szilárd (1912–1988) festő, grafikus.

Művészetben

Berend Iván a Fekete gyémántok című Jókai-regény főszereplője.
Ábrányi Kornél műve Iván. Regény a lovagokról – hat énekben.
Mihail Bulgakov Iván, a rettentő című komédiája Rettegett Iván korába viszi vissza a
nézőket, ily módon mutatva be saját koruk fonákságait.

Földrajzi névként

Helységneveink sokszor az egykori birtokos nevét őrzik, például a
Kapuvártól dél-délnyugatra lévő Iván, valamint az előtagjában földrajzi helyére is
utaló Borsodivánka, Sajóivánka, Drávaiványi, Jászivány vagy a Fejér megyei
Iváncsa, a Hajdú-Bihar megyei Váncsod és a Szolnok megyei Nagyiván.

A településnév máskor a falu templomának védőszentjére, Keresztelő Szent Jánosra
utal, akit az ómagyarban Szent Ivánnak hívtak, erre lehet példa Bakonyszentiván,
Cserhátszentiván, Győrszentiván, Pilisszentiván, Zalaszentiván vagy a Fejér megyei
Alsószentiván település neve. Idetartozik a valamikori, Vas megyei Szentivánfa,
valamint a Csongrád megyei Újszentiván és Ószentiván település, amelynek népi neve
a Szentivánsziget.

Népszokások

Szent Iván napja másként Keresztelő Szent János, a Zoborvidéken
Virágos Szent János, a szegedi tanyákon Búzavágó Szent János ünnepe. Ez a nap
egyben a nyári napforduló is, amelyet már a keresztény vallás létrejötte előtt
megünnepeltek. A keresztény ünnep magába olvasztotta azokat a hiedelmeket,
amelyek a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak. Jelentősége abban is megmutatkozik,
hogy a régiségben a június hónapot Szent Iván havának nevezték.

Régi mondás szerint

Régi mondásunk a kellemetlenül elnyúló beszédre vagy eseményre: Olyan hosszú,
mint a Szent Iván éneke, vagy Hosszú, mint az iványi ének. Heltai Gáspár azt írja,
hogy igen hosszú a Szent Iván éneke, az ördög azt megkezdvén, el nem végezhette,
hanem megfulladott rajta. A szólást különbözőképpen magyarázzák, legtöbbször a
tűzgyújtáskor elhangzó hosszú énekkel hozzák kapcsolatba.

Hogy ez valóban nem rövid, annak bizonyítására elegendő csak a mozzanatait felsorolni: utalás a tűzrakás
tényére, a tűz körüli elhelyezkedés rendjére, a hosszú éjszakára és az ünnep
patrónusára, Szent Jánosra, párosító énekek a jelenlévőknek megfelelően cserélődő
nevekkel, a Virágok vetélkedése és egyéb motívumok. Egy részlet a Szent Iván-i
énekből:

Vetekedik vélem háromféle virág,
Virágom, véled elmegyek,
Virágom, tőled el se maradok.
Elsőféle virág a búza szép virág.
Virágom, véled elmegyek,
Virágom, tőled el se maradok.

Másikféle virág a szőlő szép virág.
Virágom, véled elmegyek,
Virágom tőled el se maradok.
A harmadik virág a rózsa szép virág,
Virágom, véled elmegyek,
Virágom, tőled el se maradok.

A Szent Iván-i tüzet zsúpkévéből, szalmából, gallyakból gyújtották. Gyakran illatos
növényeket, virágokat füstöltek rajta, például ökörfarkkórót, orgonát, bodzát, ürmöt.
Ezeket később gyógyításra használták. A tűzgyújtást lobogózás, azaz tűzcsóvák
forgatása és hosszú éneksorozat kísérte. Ahogyan a lányok éneklés közben átugrálták
a tüzet, abból a férjhezmenésükre szoktak jósolni.

Szent Iván a korán elhalt gyermekek mennyei pártfogója. A hagyomány szerint,
akinek a gyermeke meghalt Szent Iván napja előtt, az nem ehetett idei almát vagy más
gyümölcsöt, hanem kiosztotta a tűz körül álló gyermekeknek.

Egyéb hiedelmek is kapcsolódtak ehhez a naphoz. A XVIII. században a kutak és a
források vize körül füstöt támasztottak, hogy a sárkányok és a kígyók mérgét elűzzék.
Még a XX század elején is gyakori volt, hogy az égő üszköt elvitték a házakhoz,
letűzték a kertbe, hogy a hernyó el ne pusztítsa a gyümölcsöket.

Csúfoló

Ivánka, Zsiványka
szomszédasszony kívánja.

Köznevesülve

Szent Iván neve több növénynévben előfordul. Az Ormánságban
szentivánfű a vízi kányafű (Rorippa amphibia), a Balaton vidékén szentivánpipitér a
kamilla (Matricuria chamomilla). Szent Iván szőlőcskéje a ribiszke (Ribes) neve,
amelyet borfügének vagy kutyacseresznyének is hívnak.

A népnyelvben ivánka a neve a május 16-a és június 24-e között vasárnap esténként
meggyújtott tüzeknek, szokásban van az ilyenkor gyújtott tüzet átugrálni, azaz ivánkát
ugrosnyi.