Jakab, Kristóf névnap

Jakab név eredete, névnap dátumai

Bibliai (ó- és újszövetségi) név. Jelentése: aki másnak a sarkát fogja
(utalás Jákob pátriárka születésére), illetve átvitt értelemben: a mást
rászedő. Rokon nevek: Jákó, Jákob, Jakus, Kabos. Az Üdvözítőnek két
Jakab nevű apostola volt. Az idősebb Jakab Szent János bátyja; ők
ketten Szent Péterrel együtt az Úr legszűkebb, legbizalmasabb köréhez
tartoztak. Ő az első vértanú az apostolok között; I. Heródes Agrippa
király 44 húsvétja körül lefejeztette. Ereklyéi később a spanyolországi
Santiago de Compostelába kerültek; ez a középkor egyik leglátogatottabb
zarándokhelye. Ünnepnapja: július 25. Az ifjabb Jakab apostol Jeruzsálem első
püspöke, az újszövetségi Szentírás egyik könyvének szerzője; önmaga
iránt szigorú aszkéta. 62-ben a felizgatott zsidó néptömeg a mélységbe
taszította a templom párkányáról, majd a félholtat agyonkövezte; Fülöp
apostollal közös ünnepe május 3.

Jakab névnap

Május 1., július 25., november 28.

Kristóf név eredete, névnap dátumai

Eredete

A görög Khrisztophorosz, latinul Christophorus név rövidülésével keletkezett.
Jelentése ’Krisztust hordozó’. Írásban a XIII. század első éveitől fordul elő különböző
változatokban, például Cristoforus, Christophorus, Kristoforus.

Védőszentje

Szent Kristóf (?–250?) kis-ázsiai vértanú, a segítőszentek egyike. A
legenda szerint óriási termetű, félelmetes tekintetű ember volt, aki a kananeusok
népéből származott. Csak a leghatalmasabbnak akart szolgálni, ezért először a
királynak, majd az ördögnek, végül Krisztusnak állott szolgálatába. Egy veszélyes
folyó mellett telepedett le, azért hogy testi erejét felhasználva szállítsa az utasokat a
túlsó partra. Egyszer egy kisgyermeket vett a vállára, ám a folyó közepére érve a
gyermek – aki nem volt más, mint a Kisjézus – egyre nehezebb lett. Kristóf úgy
érezte, mintha az egész világ terhét cipelné, majdnem elmerült a vízben. Ráadásul a
víz egyre mélyült, a hullámok mind hatalmasabbak lettek. Jézus ily módon keresztelte
meg őt. Veszélybe került, de mégis szerencsésen átért. Akkor a gyermek feltárta igazi
valóját, elmondta, hogy ő Krisztus. Szavai bizonyságául azt ajánlotta Kristófnak,
hogy ha hazatér, a háza előtt szúrja le a földbe a botját. Valóban, a rég elhalt ág
reggelre pálmaként kilombosodott és datolyát termett.

Szent Kristóf a védőszentje az úton járóknak, hajósoknak, tutajosoknak, a
kertészeknek és a gyümölcskereskedőknek, valamint a vándorembereknek és
legújabban az autósoknak, motorosoknak. A kincskeresők is őt tartják patrónusuknak.
A középkori ember hite szerint, azon a napon, amelyen Szent Kristóf képét meglátja
valaki, biztosan nem hal meg, sőt a szent minden bajtól, balesettől, betegségtől
megoltalmazza. Ezért Szent Kristófot legtöbbször feltűnő helyen, óriási méretekben
ábrázolták, hogy már messziről meg lehessen pillantani. Gyakran a templomok,
épületek külső falán, kapukon, tornyokon örökítették meg alakját. A nyugati egyház
ábrázolásain szakállas óriás, amint egy folyón gázol át, vállán vagy karján a Kisjézus,
akinek keresztes gömb vagy könyv van a kezében. Jelképe a vándorbot vagy a
kizöldült bot. A keleti egyház ábrázolásain gyakran kutyafejű óriás vagy fiatal,
felfegyverkezett harcos. Ünnepnapja: július 25.

Kristóf névnap

Március 15., 25., május 9., július 25., október 31.

Gyakorisága

A hazai Kristóf-kultusz első nyomaival az Árpád-kor névadásaiban
találkozunk. A Kristóf keresztnév a XVI. században még gyakori volt, majd a
következő évszázadokban szinte teljesen eltűnt a magyar névkincsből. 1967-ben
mindössze hét gyermek kapta a Kristóf nevet, de a következő évtizedekben egyre
kedveltebbé vált. A nyolcvanas évek közepén a gyakorisági lista 58. helyén szerepelt,
1983 és 1987 között 584 kisfiút neveztek el így. 1996-ra tovább növekedett a
népszerűsége, a gyakorisági lista 30. helyére került. Ekkor 682-en kapták első és 95-
en második névként. 2000-ben a 27. lett a férfinevek gyakorisági listáján: 729
gyermek kapta első névként, 101 fiú pedig másodikként. Továbbra is nagyon gyorsan
nőtt a népszerűsége, 2003-ban már a gyakorisági lista 17. helyére került. 2006-ban az
összlakosság statisztikájában az 54. helyen állt, a magyar férfiak közül 12 491 fő
viselte első névként és 2050 másodikként a Kristóf nevet.

Becézése

Kiri, Kricsi, Kriska, Kristi, Kristó, Krizsó.

Rokon neve

Krisztofer, amely a Kristóf angol megfelelőjéből származik.

Idegen megfelelői

Más nyelvekben is használatos, angolul Christopher, franciául
Christophe, olaszul Cristoforo, spanyolul Cristobal, németül Christoph, svédül
Kristopher, csehül Kryštof, lengyelül Krzysztof, szlovákul Krištof.

Családnévként

A XV. századtól gyakran előfordul a Kristóf, de több névben a
rövidült, becézett alakot találjuk, például Krisó, Krizsó, Kristó, Kiri.

Híres viselői

Kristóf volt a XIII–XV. században három dán király neve.

Kolumbusz Kristóf (?1456–1506) Amerika felfedezője, neve olaszul Cristoforo
Colombo, spanyolul Christobal Colon.

Lackner Kristóf (1571–1631) humanista jogtudós, Sopron város polgármestere, a
magyar államtudományi irodalom egyik korai képviselője.

Hamon Kristóf (1693–1748) építőmester, Buda hivatalos kőművesmestere. Fő műve a
vízivárosi Szent Anna-templom.

Simai Kristóf (1742–1833) író, szótáríró, kegyes tanítórendi tanár. Számos
iskoladrámát írt diákjai számára.

Földrajzi névként

Kristóffalva ma horvátországi település. Első írásos említése 1367-
ből való Crystanoch néven.

Szólások

Régi, ma már ritkán használatos szólásunk: sokszor elmondja Kristóf
imádságát vagy Kristófnak imádkozik. Mindkettőt a gazdag emberekre szokták
mondani, illetve azokra, akiknek sok pénzük van. A szólás magyarázata, hogy Szent
Kristóf imádságáról a középkor óta azt tartották, ha valaki azt reggel ájtatatosan
elmondja, azon a napon biztosan pénzre talál. A XIX. századi szólásgyűjteményekből
ismerjük a Jobb a Krisztus főzte, mint a Kristóf főzte vagy Jobb a Krisztus főzte, mint
a Kristóf melegítette mondást, amelyet a bor és a sör összehasonlításakor szoktak
mondani a borkedvelők. A szólás keletkezésekor Kristóf egy ismert sörfőző neve volt.
Köznevesülve Kristóffűnek nevezik a békabogyót (Actaea spicata), amelyet farkasbab
vagy farkasszőlő néven is emlegetnek.