Jenő névnap

Eredete

Török eredetű, méltóságot jelölő név. Jelentése ’bizalmas, tanácsadó,
miniszter’. Először Bíborbanszületett Konsztantinosz, bizánci császár X. századi
művében fordul elő az egyik magyar honfoglaló törzs megnevezésére. A XVI.
században a székelyek egyik csoportjának neveként találkozunk vele. Évszázadok
alatt törzsnévből vált személynévvé. Az 1830-as években az Eugén név magyar
megfelelőjeként használták.

Védőszentje

A latin Eugenius nevet viselő pápákat magyarul Jenő néven emlegetjük.
Közülük legelső Szent Eugénius, azaz Szent Jenő (✝657), aki hosszú papi szolgálat
után, idős korában lett pápa. Ünnepnapja: június 2.

Jenő névnap

Június 2., július 2., 8., 13., november 13., 18.

Gyakorisága

A XIX. század közepétől lettek divatosak a magyar vagy magyarnak
tekintett nevek. A század végén, 1870 és 1875 között a debreceni katolikusok körében
a Jenő név már a kedvelt nevek közé tartozott, 17. volt a gyakorisági listán. 1895 és
1899 között Budapesten a 11. leggyakrabban választott férfinév volt, ebben az
időszakban a gyermekek 1,26%-át nevezték Jenőnek. Népszerűsége fokozatosan
csökkent, a XX. század közepére a 25. lett, majd a következő évtizedekben még
hátrébb került a gyakorisági listákon. 1967-ben 297 gyermek kapta első névként a
Jenő nevet. A nyolcvanas évek közepén 506, 1996-ban 59 fiú kapta első és 28
második névként, így ekkor a 86. leggyakoribb férfinév volt. 2000-ben már csak 42
alkalommal anyakönyvezték első és 31-szer második névként. Ebben az évben a 104.
volt a gyakorisági listán. 2006-ban az összlakosság statisztikájában a 46. helyen állt, a
magyar férfiak közül 21 114 fő viselte első névként és 4452 másodikként a Jenő
nevet.

Becézése

Jenci, Jencső, Jenke, Jenkő, Jenőcske, Jeszi.

Idegen megfelelői

A hagyomány alapján az idegen nyelvekben az Eugén név
megfelelőjeként használják, németül, dánul, svédül Eugen, angolul Eugene, franciául
Eugène, csehül Eugen, Evžen, olaszul, spanyolul Eugenio, oroszul Jevgenyij,
lengyelül Eugeniusz.

Híres viselői

Zichy Jenő, gróf (1837–1906) politikus, Ázsia-kutató. Tudományos
expedíciói a magyarság eredetének felkutatására irányultak.
Hubay Jenő (1858–1937) hegedűművész, pedagógus és zeneszerző, a magyar
hegedűiskola megalapítója.
Huszka Jenő (1875–1960) zeneszerző, a magyar operettmuzsika úttörője.
Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969) író.

Barcsay Jenő (1900–1988) festő, grafikus, a Képzőművészeti Főiskola tanára.
Wigner Jenő, Eugene P. Wigner (1902–1995) magyar származású tudós, aki az
atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért fizikai Nobel-díjat kapott.
Dulovits Jenő (1903–1972) filmoperatőr, fotóművész, feltaláló, a Duflex kisfilmes
fényképezőgép feltalálója.
Rejtő Jenő, P. Howard (1905–1943) író.

Művészetben

Sokan a Jenő névvel azonosították az Eugén nevet a XIX. században.
Jókai Mór így ír erről A kőszívű ember fiai című regényében: „A két név magyarbul
németre fordítva számtalanszor összecseréltetik. Sok ember van, aki ma sem tudja
kiválasztani Ödön és Jenő közül, melyik az Edmund, melyik az Eugen? E tévedést
hivatalos okmányok bizonyítják. Mégpedig olyak, mikben nem is német, de magyar
fordító tévesztette össze a két nevet.”

Ezt a fordítási hibát használja föl az író regényének romantikus jelenetében, amelyben
a hadbíróság előtt Baradlay Jenő magára vállalja Ödön bátyja tetteit.
„– Önnek volt egy másik testvére is, Edmund vagy Jenő?
– Igen. Magyarul Jenő, németül Edmund.
– Nem megfordítva van? Eugen a Jenő, Edmund az Ödön? Efölött hallottam
vitatkozni.
– Ezt mi jobban tudjuk. Úgy van, ahogy mondtam.”

Földrajzi névként

Alapalakban megtalálható a Fejér megyei Jenő község neveként.
Ám ebben az esetben nem személynévi eredetű, hanem a honfoglalás kori magyar
törzsbeliek településére utal. Más földrajzi nevekben a Jenő névhez megkülönböztető
előtag társul, például Baranyajenő, Budajenő, Diósjenő, Jászkarajenő, Pilisborosjenő,
Somlójenő, Tiszajenő.