Jolán névnapja

Eredete

Írói névalkotás. Dugonics Andrásnak a Jólánka, Etelkának leánya című
regényében (1803) szerepelt először. Forrása egyesek szerint a középkori
magyar Jóleán (’jó leány’) név. De a görög eredetű Jolanda, Jolánta
magyarításának is tekintették.

Védőszentje

Boldog Jolánta (✝1298), Árpád-házi Boldog Jolán IV. Béla
királyunk leánya. Már gyermekkorában Kinga nénjének, a lengyel
királynénak az udvarába került, majd Boleszló nyugat-lengyelországi
fejedelem felesége lett, három leánya született. Férje halála után Kingával
együtt klarissza kolostorba lépett, majd a férjétől alapított gnieznói rendház
főnöknője lett. A kolostor kápolnájában temették el. Tisztelete a halála után
azonnal elkezdődött, sírját zarándokok látogatták. Művészeti ábrázolásain
fekete vagy barna szerzetesi öltözetet visel, valamint fehér kötélövet három
csomóval, fekete fátylat és rózsafüzért. Gyakori kiegészítés a korona és a
kereszt. Ha tevékenység közben ábrázolják, akkor legtöbbször betegeket ápol.
Ünnepnapja: június 15.

Jolán névnap

Június 15., november 18., 20.

Gyakorisága

Napjainkban nagyon ritka név, de a XIX. században és a XX.
század elején, közepén gyakoribb volt. 1967-ben 196 kislány kapta a Jolán
nevet. Az 1983–87-es névlistában 156 képviselővel szerepelt. 1996-ban első
névként 21 alkalommal, másodikként 12 esetben anyakönyvezték a Jolán
nevet. Ebben az évben a 222. volt a női nevek gyakorisági listáján. 2000-ben
tovább csökkent a névviselők száma, a 232. helyen szerepelt 16 első, 23
második névválasztással. 2006-ban az összlakosság statisztikájában a női
nevek között a Jolán a 38. helyen állt, első névként 32 007, másodikként 3874
fő viselte.

Becézése

Joci, Jocika, Jocó, Jola, Jolánka, Jolcsi, Joli, Jolika, Jolka, Jolóka,
Lola.
Rokon neve Jolánta.
Idegen megfelelői Előfordul a szerb, a horvát és a cseh nyelvben Jolana
alakváltozatban.
Híres viselői Jókay Jolán (1849–1922) írónő, Jókai Mór bátyjának, Károlynak
leánya.
Szigeti Jolán (1855–1907) színésznő, Vízvári Mariska színésznő anyja.
Simon Jolán (1885–1938) színésznő, Kassák Lajos felesége.
Székács Jolán (1890–1973) pszichológus.
József Jolán (1899–1950) író, József Attila nővére.
Tapolczai Jolán (1899–1982) színésznő, Vízvári Mariska színésznő lánya.
Fludorovits Jolán (1904–1955) nyelvész, Gombocz Zoltán tanítványa.
Zemplén Jolán (1911–1974) fizikus, fizikatörténész.
Berrár Jolán (1925–1985) nyelvész, főként a magyar történeti mondattannal
foglalkozott.

Árvai Jolán (1947–2001) szerkesztő, filmrendező. Az ő nevét viseli a
filmszakma közreműködői részére adható elismerés, az Árvai Jolán-díj,
melyet 2002-ben alapítottak.
Művészetben Dugonics András Jólánka, Etelkának leánya című regényében
(1803) unokahúgocskájának az alábbiakat írta: „Valamint Etelkát édes
anyádnak kedvéért írtam, úgy annak leányát, Jólánkát, teéretted szereztem:
hogy valamint Jólánka mindenkor állandó volt a Jóban, úgy te is, édes
anyádra nézvén, magadat illendőképpen visellyed.”
Vörösmarty Mihály Jolához című költeményében így ír a szeretett hölgyhöz:

Nyájas szerelme szűz Jolám szivének,
Ha ömlesz át az édes ajkakon,
Ha fognak égni csókid arcomon,
A rég kivántak, szép szád csattanási?

Jolánta, a szépséges vak királyleány a főszereplője Csajkovszkij hasonló című
operájának. A darab végére az orvosok tudásának és a szerelem erejének
segítségével visszanyeri látását.

A mai irodalomban is megtaláljuk a Jolán nevet. Parti Nagy Lajos Sárbogárdi
Jolán, a dilettáns írónő nevében először kisregényt írt A test angyala címen,
majd Jolán „testet ölt” az Ibusár című huszerettben. Itt Jolán egy kis
forgalmista lány, aki titokban irodalmi karrierről ábrándozik az isten háta
mögötti vasútállomáson