Klaudia névnap

Eredete

A Klaudiusz férfinév női párja. Latin eredetű név, a római Claudius
nemzetségnévből származik, mely valószínűleg a claudus szóból ered, ennek
a jelentése ’béna, sánta’.

Védőszentje

Két Claudia nevű ókeresztény vértanút ismerünk, akik a IV.
század elején Kis-Ázsiában két egymáshoz közeli helységben áldozták fel
életüket Krisztusért. Ünnepnapjuk: március 20., május 18.

Klaudia névnap

Március 20., május 18., június 6.

Gyakorisága

Csak néhány évtizede fordul elő Magyarországon nagyobb
számban, de az 1990-es években már igen gyakori név volt. Ezt igazolják a
statisztikai adatok is: 1967-ben csupán 5, az 1983 és 1987 közötti statisztika
szerint már 1558 kislány kapta ezt a nevet. 1996-ban a 10. leggyakoribb név
volt, ebben az évben 896 gyermeknek adták első, 99-nek pedig második
névként a Klaudiát. 2000-ben a gyakorisági lista 15. helyére került 728 első és
130 második névválasztással. 2006-ban az összlakosság statisztikájában a
Klaudia a 74. helyen állt, ez azt jelenti, hogy a magyar nők közül ekkor
15 163 fő viselte első és 1978 második névként.

Becézése

Klau, Klaudi, Dia.

Rokon nevei

A továbbképzéssel keletkezett Klaudiána és az önállósult olasz
becézője, a Klaudetta.

Férfi párja

Klaudiusz.

Idegen megfelelői

A magyarhoz hasonlóan a Klaudia írásmódot használják a
lengyelben és a szlovákban. Más nyelvekben inkább a Claudia forma terjedt
el, például a németben, az angolban és az olaszban. A franciában gyakori a
Claude, Claudette, Claudie változat. A portugálban a Cláudia névalak
használatos.

Híres viselő

Claude de France (1499–1524) XII. Lajos leánya, I. Ferenc király
felesége. Okosságával és modorával nagy befolyással volt férjére; a nép pedig
csak a jó királynénak nevezte. Egy szilvafajt is elneveztek róla, a Reine
claude-ot, melyet nálunk ringlónak hívnak. Jókai Mór A tenger szemű hölgy
című regényében így említi a ringlófát: „Talán emlékezik még arra a jelenetre,
ami a reine claude fák árnyékában történt.”

Művészetben

A Bibliában találunk egy Klaudiát (✝110?), aki római keresztény
nőként Szent Pál nagy tisztelője. A hagyomány Szent Linus édesanyjának,
illetve a Szent Péter által megtérített római szenátor, Pudens feleségének
tartja. Ez utóbbi feltevést támasztja alá Martialis latin költő elbeszélése, mely
szerint Klaudia britanniai király leánya volt, feleségül ment Aulus Pudenshoz.
E házaspár volt Rómában az első, akiket Szent Péter megtérített, s az ő
házukban volt az első „házi egyház”. Kaludiának mind a négy gyermekét
szentként tiszteljük.