Krisztina névnapja

Eredete

Görög eredetű név, amely a khriszma ’olaj, kenet’ jelentésű szóra
vezethető vissza. Ehhez kapcsolódik Jézus görög neve, a Khrisztosz is,
amelynek jelentése ’felkent’, azaz a szentelt olajjal megjelölt uralkodó.
Követőit latinul Christianusoknak, magyarul Krisztushoz tartozónak
nevezték. Ebből lett nyelvünkben a keresztén ~ keresztény ~ keresztyén
közszó. A latin Christianus névből keletkezett a Keresztély és a Krisztián,
valamint női névként a Krisztiána, amelynek rövidült alakváltozata a
Krisztina. Az Árpád-korban már ismert név volt. Írásban a XII. század
közepétől említik Christiana, Christina, Curustuna alakban.

Védőszentjei

Már 300 körül védőszentet nyert, egy előkelő római leány,
Bolsenai Szent Krisztina személyében, aki tizenkét éves korában halt
vértanúhalált hitéért. Neve, Christiana, azt tükrözi, hogy Krisztus igéit
követte. Egy XVI. századi magyar nyelvemlék, az Érdy-kódexben található
Krisztina-legenda így emlékezik meg róla: „támada… nagy nemes nemből. De
nevezete szerint annál es méltóságosb es vala, mert igyenlő vala az ő
szentséges életéhez. Magyaráztatik azért az ő neve Krisztina úgy, mint szép
illatú krizmával megkenettetött”. Képzőművészeti ábrázolásain számszeríj és
nyíl utal vértanúságára, hajó és malomkő csodálatos megmenekülésére, kés és
fogó, valamint kígyók az elszenvedett kínzásokra. Ünnepnapja: július 24.
Belgiumi Szent Krisztina (1150–1224) egyszerű parasztlány volt, ám élete
mégis tele volt csodálatos történetekkel. Ünnepnapja: július 22.

Krisztina névnap

június 22., július 24., augusztus 5.

Gyakorisága

A XVI. századra általánosan jellemző statisztika szerint a 11.
leggyakoribb név. Nem volt a legdivatosabb, de a legkedveltebbek között
szerepelt, a nők 2,87%-a viselte. A XVII. században fokozódott a
népszerűsége, a gyakorisági lista 10. helyére került. A következő századokban
egyre kevesebben választották, a XX. század közepéig az elavult nevek közé
tartozott, nem szerepelt a 25 legkedveltebb név listáján. Ezután fokozatosan
ismét divatba jött.
1967-ben 1325 kislány kapta a Krisztina nevet, így 16. volt a gyakorisági
listán. Népszerűsége a következő évtizedekben rohamosan növekedett, és
1976-ban az 1. helyre került, a leggyakrabban anyakönyvezett női név lett. A
nyolcvanas évekre csökkent a népszerűsége, 1983 és 1987 között a 8. volt
7675 képviselővel. 1996-ban a gyakorisági lista 12. helyén állt. Ebben az
évben 800 alkalommal anyakönyvezték első és 181-szer második névként.
2000-ben a 14. volt, 756 első és 216 második névválasztással. 2006-ban az
összlakosság statisztikájában a 16. helyen állt, a magyar nők közül 76 828 fő
viselte első és 9217 második névként a Krisztinát.
Becézése Leggyakoribb becézői a Kiri, Krisz, Krisztácska, Kriszti, Krisztike,
Krisztinka, Kriza, Tina, Tinka. Az Erdélyben használatos Kriska, Kiriska, Tini
alakok többször előfordulnak Mikes Kelemen leveleiben.

Rokon nevei

A becézőjéből önállósult Kiri, Kriszta és Tina, valamint az utóbbi
becézőjéből alakult olaszos hangulatú Tinetta. Ugyancsak rokon név az
eredeti hosszabb alak, a Krisztiána. Lásd 28. ábra ( Krisztián).
Férfi párja Keresztély, Krisztián. Lásd 28. ábra ( Krisztián).

Idegen megfelelői

Angolul Christina, Christine, németül, franciául Christiane,
olaszul, spanyolul, portugálul Cristina, svédül Kerstin.

Híres viselői

Többen viselték a régi magyar asszonyok közül:
Nyáry Krisztina (1604–1640) Esterházy Miklós nádor felesége.
Csáky Krisztina (1665–1725) Bercsényi Miklós kuruc főgenerális felesége.
Barkóczy Krisztina (1668–1743) Károlyi Sándor felesége.
Ujfalvy Krisztina (1761–1818) költő.
Szemere Krisztina, Szemere Pálné (1792–1828) meseíró, költő. Írói neve
Képlaki Vilma.

A skandináv országokban évszázadok óta gyakori név. Ehhez minden
bizonnyal hozzájárul Krisztina királynő (1626–1689) legendás személyisége.
Apja, Gusztáv Adolf halála után, hatéves korában örökölte meg a svéd
koronát. Gondos nevelésben részesült: több idegen nyelven beszélt, jól
ismerte kora gondolkodóinak nézeteit, de tudott bánni a fegyverrel is, és jól
lovagolt. Független életmódjával, szabad gondolkodásával sokszor
megdöbbentette környezetét. Bölcs mondásai az önmagával vívódó ember
alakját idézik: Kevés fogoly őriztetik szigorúbban, mint a fejedelmek; Kell
tudni büntetni, de megbocsátani is; Önmagunkat legyőzni a leghatalmasabb
ellenség fölött aratott diadal. Krisztina királynő alakját Greta Garbo
elevenítette meg 1933-ban készült filmjében. A film sikere ismét megnövelte
a név népszerűségét.

Művészetben

Balassi Bálint Christina nevére című versében a versszakok
kezdő sorainak első betűjéből kiolvashatjuk a verset ihlető hölgy nevét. Az N
betű versszaka így hangzik:
Nemrégen szép gyűrőt szerelmesem küldött
ki rubinttal mind rakva,
Egy szép drága gyémánt kellő középaránt
vagyon közte foglalva,
Hozzám szerelemben tekéletes szüve
is így vagyon kapcsolva.

Földrajzi névként

Krisztina főhercegnő (Mária Terézia leánya) tiszteletére
1772-ben kapta az egyik budai városrész a Krisztinaváros nevet. A Pasaréttől
a Tabánig húzódó területen a XVIII. századig szőlőskertek és szántók voltak.
Az osztrák hadvezetés megakadályozta az építkezést, arra hivatkozva, hogy ez
a vár védelmi területe. Hosszas tárgyalás után, Krisztina főhercegnő
közbenjárására kezdődhettek meg a parcellázások. Kezdetben szőlőművesek,
szegényebb iparosok laktak itt, majd a század végére hivatalnoknegyeddé
alakult. Templomában tartotta esküvőjét Széchenyi István és felesége, Seilern
Crescentia.

Népszokások

A környék lakóinak minden évben nagy ünnepe volt a
Krisztinavárosi búcsú. A templom védőszentjének napján megtartott egyházi
ünnephez számos népszokás, sokféle szórakozás kötődik. Tréfásan
szilvabúcsúnak is nevezték, az ünnepi aszalt szilvás rétesre utalva.

Csúfoló

Új keletű névcsúfoló a Krisztina névvel:
Kriszti, Kriszti,
tiszta hiszti.
Köznevesülve A szegedi tanyákon a júliusi homokviharoknak krisztinaszél a
neve.

Összefoglaló

A görögből átvett latin név a Christiana. Jelentése: Krisztushoz
tartozó, tehát keresztény nő. Ennek alakváltozata a Christina. Rokon
nevek: Kriszta, Tina. Védőszent: Christina, bolsenai (Rómától
északnyugatra) ókeresztény vértanú (+304 k.). Ünnepnapja: július 24. Ugyanerre a
napra esik Belgiumi Szent Christina ünnepe, akit a rendkívüli kegyelmek
miatt, amelyekben részesült, Mirabilis (=csodálatos)-nak neveznek
(+1224 k.). Más: Kölni Boldog Christina, begina (=középkori apácaféle);
életében egészen szokatlan gyötrelmeket szenvedett, de az Egyház
sohasem foglalt arra vonatkozólag állást, hogy ezekből mennyi a
betegség, és mennyi ördögi kísértés; mindenesetre erős hittel viselte
el őket (+1312). Ünnepnapja: június 22. és november 6.