László névnap

Eredete

A szláv Vladiszláv névből fejlődött Ladiszló, Ladszló, Lacló alakokon
keresztül. Az eredeti szláv név jelentése ’hatalom és dicsőség’.

Védőszentje

Hazánkban a László nevet Szent László királyunk terjesztette el, aki
feltehetőleg lengyel származású édesanyjától kapta. I. László király (1045–1095)
uralkodása alatt szigorú törvényeket hozott, melyek megerősítették a központi
hatalmat, növelték a királyi jövedelmet és helyreállították a hosszas harcokban
megrendült személy- és vagyonbiztonságot. Az egyház szerepe is megerősödött
uralkodása alatt. Nagy adományokkal támogatta az egyházat, s ő maga is több
apátságot és püspökséget (Nagyvárad, Zágráb) alapított.

Halála után több mint tíz év elteltével helyezték véglegesen örök nyugalomra a nagyváradi székesegyházban. Sírja
zarándokhely lett. Az egyházi képeken és a művészeti alkotásokon gyakran ábrázolják
Szent Lászlót királyi öltözetben, koronával, jogarral, országalmával, csatabárddal,
karddal, páncéllal, zászlóval, címerrel. 1192-ben avatták szentté. Ünnepnapja: június
27.

László névnap

Február 27., május 4., június 27., augusztus 8., 28.

Gyakorisága

A XVIII. századtól gyakori és közkedvelt név. Míg a XVIII. századi
adatok szerint a 14., addig a XIX. század végén már a 10. és a XX. század közepétől
már az 1. helyen szerepelt a gyakorisági listán. 1967-ben ezt a nevet választották
legtöbbször a szülők fiuknak, összesen 6886 esetben. Még az 1980-as évek közepén,
az 1983–87-es adatok szerint is az 5. legkedveltebb név volt 16 969 névadással. Az
1990-es évektől csökkent a népszerűsége, de még 1996-ban is a 8. leggyakrabban
választott férfinév volt. Ebben az évben 1455 kisfiú kapta első névként.

A 2000-es években tovább csökkent a népszerűsége, ekkor a 10. leggyakoribb névként 1128
kisfiú kapta a László nevet. 2005-ben a 13. leggyakoribb névként 983 esetben adták a
szülők a nevet első és 602 alkalommal második névként újszülöttüknek. 2006-ban az
összesített statisztikák alapján még mindig az 1. férfinév 342 489 képviselővel. Ekkor
a László nevet második névként 55 074 férfi viselte.

Becézése

Fickó, Laca, Lacek, Laci, Lacika, Lacinka, Lacinkó, Lackó, Lackócska,
Lacóka, Lacus, Lászlóka, Maci, Packó. Gyakori az ikerítéssel keletkezett becézés is:
Laca-Baca, Laci-Maci-Paci, Lackó-Fickó, Lackó-Packó.
Rokon neve

Ulászló

Idegen megfelelői

A németben, svédben, olaszban a Ladislaus, a csehben, oroszban,
románban a Ladislav, a spanyolban a Ladislao forma használatos.

Családnévként

A László név és a belőle származó változatok, a Laca, Lacó, Lack,
Lackó, Laczkó, Lacók, Lászlófi, Lászlói, Laci, Lacka gyakran lehetnek családnevek.

Híres viselői

Hazánknak Szent László királyon kívül még négy királya kapta ezt a
nevet:
II. László (1131–1163); III. László (1199–1205); IV. (Kun) László (1262–1290); V.
László (1440–1457).
Hunyadi László (1431–1457) Mátyás király testvére, aki apja halála után a Hunyadipárt
vezére lett.

Amadé László (1704–1764) költő, zeneszerző, a rokokó dal megteremtője.
Kelemen László (1762–1814) színész, az első magyar hivatásos színtársulat
igazgatója.
Szentjóbi Szabó László (1767–1795) költő, a magyar jakobinus szervezkedés tagja,
Batsányi János legjobb barátja.

Teleki László (1811–1861) politikus, író, az 1848-as országgyűlésen Pest vármegye
függetlenségi szellemű képviselője.
Magyar László (1818–1864) földrajzi felfedező, világutazó.
Névy László, Neff (1841–1902) tanügyi és esztétikai író.
Arany László (1844–1898) Arany János fia, költő, esszéíró, kritikus.

Paál László (1846–1879) festő.
Mednyánszky László (1852–1919) festő.
Négyesy László (1861–1933) irodalomtörténész, pedagógiai író. A budapesti
bölcsészkar tanáraként az ő híres Négyesy-stílusgyakorlatán nevelkedett Babits
Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső.

Batthyány László, gróf, Batthyány-Strattmann herceg (1870–1931) orvos. A szegény
betegeit ingyen gyógyította, így a szegények orvosaként vált ismertté. II. János Pál
pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.
Németh László (1901–1975) író.
Nagy László (1925–1978) költő.
László Fülöp Elek, Laub, Sir Philip (1869–1937) portréfestő, Székely Bertalan és
Lotz Károly tanítványa.

László Aladár (1896–1958) újságíró, színpadi szerző.
László Imre (1930–1954) irodalomtörténész, kritikus.

Művészetben

Szent László király alakjához több legenda is fűződik. A Képes
Krónikában olvashatjuk, hogy amikor a kunok irtózatosan raboltak és fosztogattak
Magyarországon, László hírét vette, s utánuk eredt. Kerlés falunál utolérte őket, de
ellenfelei megrettenve futásnak eredtek. Ekkor vette észre, hogy egy szép magyar
leányt egy kun vitéz elragadott. László megmentette a lányt.

A király a hadakozások közben megfáradt szomjazó és éhező harcosainak hol vizet
fakasztott a sziklából, hol imájával ennivalót teremtett. Amikor László király Torda
környékén egymaga lovagolt a hegyek között, kun rablók támadtak rá. Olyan sokan
voltak, hogy nem volt már menekvés. Ekkor a király Isten oltalmába ajánlotta magát.
Erre hirtelen a hegy kétfelé hasadt, s benne szörnyű mélység támadt a király és
üldözői között. A mai napig megvan ez a hasadék, amelyet Tordai-hasadéknak
neveznek.

László király halálában is számos csodát tett. Mikor a halott király testét Váradra
(Nagyváradra) vitték, hívei egy fogadóhoz érve megpihentek. Miután elnyomta őket
az álom, a kocsi, melyen a király teste volt, magától elindult Várad felé. A királyi sír
zarándokhely lett. Rengeteg beteg ment oda gyógyulni. A hagyomány szerint az is
megtörtént, hogy László király sírjából kikelve, ércszobra lovára szállva védte meg
népét a tatár támadás ellen. Ezt a mondát dolgozta fel Arany János Szent László című
költeményében:

Már a székely alig győzi,
Már veszélyben a nagy zászló,
De fölharsog a kiáltás:
Uram Isten és Szent László!
Mint oroszlán, ví a székely,
Megszorítva, nem megtörve…
Most a bércen láthatatlan
Csattog a nagy ércló körme.

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály Szent László című versében állít emléket a királynak:

Béla fiát, Lászlót a váradi sírterem őrzi,
Lelke magas mennynek fénypalotáiban él.
Sok harcolt hajdan vad erőben bátorodott hős:
A legerősebb ő s a haza szente vala.

Csodálatos középkori Szent László-ének maradt fenn, mely László királyt dicsőíti:

Te arcul teljes, szép piros valál,
tekéntetedben embereknél kedvesb,
beszédedben ékes, karodban erős,
lám, mendent te ejtesz, ki teveled küzdik.
Testedben tiszta, lelkedben fényes,
szívedben bátor, miként vad oroszlán,
azért neveztek Bátor Lászlónak,
mikoron méglen iffiudad volnál.

Képzőművészet

Szent László alakját számos képzőművészi alkotás is megörökítette. Megtalálhatjuk
élete egy-egy eseményét miniatúrákon, fametszeteken, falfreskókon, festményeken.
Több szobor is készült Szent László királyról. A Kárpát-medencében összesen 48
település őrzi nevében vagy templomát díszítő freskójával, szobrával, oltárképével
Szent László emlékét. Közismert a XIV. században készült Szent László fejereklyetartója
(hermája).

Hunyadi László alakja több művészt megihletett. Így róla szól, neki állít emléket
Erkel Ferenc Hunyadi László című négyfelvonásos operája, Petőfi Sándor A király
esküje című verse, Madarász Viktor Hunyadi László siratása című festménye.
Arany Lászlónak írta Petőfi Sándor az Arany Lacinak című versét.
A népi irodalomban is megtalálhatjuk a László nevű szereplőket. Fehér László a
főhőse egy olasz eredetű vándormesére épülő balladának.

Fehér László lovat lopott
A Fekete-halom alatt.
Nagyot pattant az ostora,
Meghallotta Gönc városa.
El is fogták Vígegerbe,
Onnan vitték a tömlőcbe.

A vásári komédiák László vitézéből a múlt század végén Vitéz László lett.

Földrajzi névként

A Kárpát-medencében több olyan település található, amelynek a
neve Szent László emlékét őrzi: Pusztaszentlászló és Zalaszentlászló Zala megyében,
Bakonyszentlászló Veszprém megyében, Pilisszentlászló és Vácszentlászló Pest
megyében, Mátraszentlászló Heves megyében, Bükkszentlászló Borsod-AbaújZemplén
megyében, Jászszentlászló Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szentlászló
Baranya megyében, Szentlászló Horvátországban, Tordaszentlászló Erdélyben,
Kolozs megyében, Szentlászló Szlovéniában. A magyarországi Szentlászló nevű
települések létrehozták a Szentlászló Szövetséget. 2002. június 8-án a közép-zalai
Zalaszentlászlón a Szentlászló nevű Kárpát-medencei települések kétnapos
találkozójára került sor.

Szent László-hegy a Visegrádi-hegységben, Pilisszentlászlótól északkeletre fekvő 590
m magas hegy. Szent László-víz a Gerecsében eredő patak.
Szólások Aki elpilled a nyári melegben és lomhán vagy sehogy nem dolgozik, arra azt
mondjuk: felül Laci a nyakába vagy Laci ül a hátára. Ha valaki pedig jelentéktelen
dolognak is nagyon örül, az Úgy örül, mint Vak Laci a fél szemének.

Csúfolók

Laci bácsi nem nagy úr,
Lába közt fut a nyúl!
*
Lackó, packó,
Pipadohány-zacskó!
Rágyújtott a pipára,
Leégett a szakálla!
*
Lackó, fickó,
zsöndör disznó!
*
Laci,
jó neked a csacsi.
*
Sej-haj Lacika,
Szaladj el a lagziba.
*
Laci, Laci, Lázár
Kolbászt visz a hátán,
Ha nem bírja, leteszi,
Hátrafordul, megeszi.
*
Lacika,
a két lába pálcika.

Köznevesülve

A népnyelvben ismerjük a Szent László pénzét, melynek eredetét egy
Szent Lászlóról szóló legendával magyarázzák. Amikor a kunokat üldözőbe vették a
magyarok, a kun Kapolcs vezér megparancsolta katonáinak, hogy minden aranyat
szórjanak maguk után, hogy az azt felszedő magyarok lankadjanak az üldözésben. S
valóban a kapzsi katonák elkezdték az aranyakat összeszedegetni. Ekkor Szent László
király Istenhez fohászkodott, s az aranyak nyomban kaviccsá váltak. Azóta a kicsi
kerek kavicsokat Szent László pénzének nevezik. A tordai nép ajkán úgy él ez a
legenda, hogy a kunok elől menekülő Szent László szórt el aranypénzt, és az vált a
kun katonák kezében kővé.

A másik monda a Szent László füve (Gentiana cruciata), ismert nevén keresztesfű,
vagy ahogy a Dunántúlon nevezik, a kígyótárnics eredetét fejti meg. Amikor vitézeit
pestis tizedelte, László király kilőtte nyílvesszejét, mely nagyot kanyarodott a
levegőben, majd leesve átjárt egy kis füvet, melyet megérintve a betegek rögtön
meggyógyultak. A Dunántúlon Szent László füve a neve a kánya-harangvirágnak
(Campunala rapunculoides) is.

Szent László gyógyító erejének tiszteletére nevezték el Budapesten a járványos
betegek gyógyintézetét Szent László Kórháznak.
A népnyelvben a semmirekellő, hitvány embert lacházinak, lacibetyárnak nevezik, a
lusta embert lacis vagy lackós jelzővel illetik. Egy-egy területen laci a neve a
madarászattal, halászattal, vadászattal foglalkozó embernek.

A népi elnevezésekből a lacipecsenye szavunkra is megfejtést találhatunk. A laci több
vidéken mosogatásra alkalmas vagy vízmeregető edényt jelent, illetve lehet a neve a
domboldalba vágott, téglával kirakott nyári konyhának is. Itt, vagy a hasonló jelentésű
lacikonyhában, a szabadban levő lacikemencében sütik az igazi lacipecsenyét. Nem
kell konyha a gyerekek által szívesen fogyasztott koronaakáchoz (lepényfa,
Gleditsia), mely lackó néven ismert.