Magdolna névnap

Eredete

A Magdaléna magyar alakváltozata. Héber eredetű bibliai név. A név
jelentése ’Magdala városából való nő’. A Mária Magdaléna ’Magdalából való
Mária’ jelzős szerkezetből vált ki és önállósult. A város neve arameus eredetű,
jelentése ’torony, bástya’. Az Árpád-kori oklevelekben a név Magdalina és
Magdalena formában fordult elő.

Védőszentjei

A bibliai Magdalai Mária, akiből Jézus hét démont űzött ki.
(Márk 16,9; Luk. 8,2.) Követte Jézust a sírba helyezéskor, hogy lássa, hová
teszik, és elsőként tudta meg, hogy Jézus föltámadott. „A szombat végén
pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik
Mária, hogy megnézzék a sírt.” (Máté 28,1.) Magdolnát sokszor Bűnbánó
Magdolnaként emlegetik, de ilyenről a Szentírásban nincs szó, ez félreértésen
alapszik. Az a bűnös asszonyszemély, aki könnyeivel öntözte, hajával
törölgette és szent olajjal kente meg Jézus lábát (Luk. 7,36–50.) – a bűnbánó
„rossz hírű nő” képe e jelenetből származik –, névtelen volt. Csak a
hagyomány azonosította vele Magdolnát. János evangélista Bethániai
Máriáról, Lázár és Márta húgáról állítja ugyanezt (Ján. 11,2.), ennek
köszönhetően e három nőalak (Mária Magdolna, Bethániai Mária és az
ismeretlen nő) a latin egyházban a legutóbbi időkig egybeolvadt (a keleti
egyház kezdettől fogva megkülönböztette hármójukat). Legtöbbször hosszú
hajjal, balzsamos edénnyel (megkente Jézus lábát), a korábbi bűnös életére
utalva elszakított ékszerekkel, koponyával, feszülettel és könyvvel ábrázolják.
Ünnepnapja: július 22.

Pazzi Szent Maria Magdalena (✝1607) olasz karmelita nővér, az egyház egyik
legnevezetesebb női misztikusa, az Istennel való bensőséges egyesülés egyik
legnagyobb képviselője. Barna szerzetesi öltözet, fehér köpeny, fekete fátyol
és Jézus Krisztus szenvedésének eszközei (lándzsa, töviskorona, szivacs,
stigmák, égő szív) szerepelnek művészi ábrázolásain. Ünnepnapja: május 25.
Postel Szent Maria Magdalena (✝1846) a francia forradalom idején áldásos
munkát fejtett ki az elhagyott ifjúság körében, majd egy női tanítórendet
alapított. A gyógynövénnyel foglalkozók védőszentje. Ünnepnapja: július 17.

Magdolna névnap

Május 25., július 17., 22.

Gyakorisága

Bibliai eredetének köszönhetően már a XV. századtól a népszerű
nevek közé tartozott a név Magda változata. Ekkor a 8. leggyakoribb női név
volt. Hasonlóan ezt a rövidült formát találjuk az 1522-es statisztikában, ahol a
6. leggyakoribb női névként a nők 7%-a viselte ezt a nevet. A XVIII.
században a katolikusoknál már a Magdolna formával találkozunk a 16.
leggyakoribb női névként. A XIX. században némi csökkenést tapasztalunk,
de a XX. század közepén készült statisztika szerint a Magda ~ Magdolna
változat a 11. legkedveltebb a sorban. Ebben az időben a nők 2,49%-a viselte
ezeket a neveket. Még az 1967-es statisztikák tanúsága szerint is a kedvelt
nevek közé tartozott. Ebben az évben a 25. leggyakrabban választott névként
829 kislányt neveztek el így.

Népszerűsége

az 1983 és 1987 közötti statisztika szerint már jócskán
csökkent: ezekben az években 938 gyermeket neveztek Magdolnának. 1996-
ban a csökkenés tovább folytatódott, 54 kislány kapta első, 71 második
névként, így a gyakorisági lista 134. helyére került. Az ezredfordulón tovább
csökkent a név választása. 2000-ben a 180. volt, ebben az évben első névként
31, másodikként 76 kislány kapta a Magdolnát. 2006-ban az összlakosság
statisztikájában a 17. helyen állt, ez azt jelenti, hogy a magyar nők közül
ekkor 74 386 fő viselte első és 27 494 második névként.

Becézése

Duci, Ducika, Duckó, Dusi, Dusika, Duska, Maca, Maci, Magda,
Magdi, Magdika, Magdó, Magduci, Magdus, Magduska, Manci, Manna,
Manni, Mannika, Manyi, Muci.

Rokon nevei

A régi magyar becézőből önállósult Bagita és a Magdó, a XIX.
században tudatos névalkotással teremtett Lenke, valamint a Magdaléna és a
belőle származó, különböző nyelvben használt becéző formák. Francia és
német becézőből alakult a Madlen, latinosított formája a Madléna. Ugyancsak
a német nyelvben keletkezett a Maria Magdalene nevek összevonásával a
Marléne. Több germán és szláv nyelvben használatos a Magda és a Léna,
német eredetű rövidülés az Aléna, angol becézőből származik a Médi. A szláv
nyelvekben gyakori a Manda.

Idegen megfelelői

Több idegen nyelvben ismert és gyakori név. Az angolban
Magdalene, Madeline, az olaszban Maddalena, a franciában Madeleine, a
németben, dánban Magdalena, Magdalene, a csehben Magdaléna,
Magdalena, a horvátban, lengyelben, szerbben, spanyolban, svédben
Magdalena, a bolgárban Magdalena, Magdalina, az oroszban Magdalina
forma az elterjedt.

Családnévként

A Magdolna nem, de alakváltozata, a Magda ma is előforduló
családi név.

Híres viselői

Eleonora Magdolna (1655–1720) I. Lipót császár, magyar király
felesége.
Török Magdolna (XVIII-XIX. sz.) színésznő, Kelemen László társulatának
tagja.
Róna Magda (1902–1989) koreográfus, színházi rendező.

Ligeti Magda (1909–1977) ideggyógyász-pszichoanalitikus, jó barátja volt
Radnóti Miklós.
Vásárhelyi Magda (1910–1972) zongoraművész, zenetanár.
Kispál Magdolna (1910–1984) finnugor nyelvész.
Rigó Magda (1910–1985) opera-énekesnő.

Radnót Magda (1911–1989) orvos, szemész, egyetemi tanár.
Olty Magda (1912–1983) színésznő.
Jóboru Magda (1918–1982) tanár, neveléstudós, a magyar UNESCO
Bizottság elnöke.

Tiszay Magda (1919–1989) opera-énekesnő.
Zsabka Magda (1923–1970) válogatott tőrvívó.
Magda Pál (1770–1841) tanár, statisztikai író.
Magda Sándor (1883–1962) református püspök.

Művészetben

A bibliai Mária Magdolna alakjához tévesen tapadt „Bűnbánó
Magdolna” képe annyira megragadta a művészek fantáziát, hogy világszerte
használt jelkép lett. Bűnbánó Magdolna alakja szinte minden művészeti ágban
megjelenik.
Babits Mihály Magdolna szeretője című versében is ez a Magdolna szerepel.

S dobbanva szólj: – Engem szeretnek,
Uram, irgalmazz kéjeimnek,
Hiszen a te lábodat is
bús Magdolna mirrhája mosta. –
– Hiszen a te lábadat is
bünös leánynak könnye kente
tisztára, fehér ujjaid
bús Magdolna dús fürtje fente.

Kaffka Margit Magdolna című verse, azt a pillanatot örökíti meg, amelyben
Magdolna elmondja Jézus föltámadását:

Szólj lányom, honnan jöttél, mit akarsz?
– Véres vagyok? Ott a kereszt tövébe,
Igen, igen! Palástom elveszett,
A hajamat a tüske összetépte.
Mit? Mért nem keltek? Fel, fel emberek!
A mester él! Jöjj gyorsan uram, Péter!
Ne bánts! Hisz ép eszem van! De hogy nézel?!
Felel Péter: Eszelős vagy, leány!
S Jakab: A mi gyászunkat ne zavard!
S János, ki ült az Úr jobb oldalán,
Szegény te, – közénk ülj, velünk maradj!

A képzőművészetben a XIII. századtól jelenik meg Magdolna ábrázolása,
például a firenzei Magdolna-tábla (XIII. sz. vége), Lukas Moser Magdolnaoltára
(1431, Tiefenbronn, Németország), a münnerstadti oltár (1490) vagy
Magyarországon a berki oltár (1480–1490; Magyar Nemzeti Galéria), El
Greco Bűnbánó Magdolna című festménye (1590?). Képzőművészeti
ábrázolásokban öltözetét vagy gazdagnak, vagy nagyon szegényesnek
mutatják be, mint örömlány vagy mint vezeklő jelenik meg a műveken.

Peter Mullan angol-ír Magdolna nővérek című filmje több ezer, családjától
kitaszított és kiszolgáltatott nő megrendítően igaz történetén alapul.
Földrajzi névként A Magdolna-forrás a Felvidéken, Rozsnyó közelében
található. Középkori kegykápolnája jól ismert zarándokhely. Mária Magdolnát
tekintik a kegyhely patrónájának.

Népszokások

A Magdolna-naphoz több népszokás is fűződik. A bibliai
eseményből kiindulva az ország több vidékén úgy tartják, hogy ezen a napon
a kislányok hajából le kell vágni, hogy aztán még nagyobbra nőjön. A bácskai
Felsőszentiván faluban ez a szokás még azzal bővült, hogy a kislányt
kenyérsütő lapátra kell ültetni, és ott kell a haját lenyírni. A lenyírt hajszálakat
fa alá, jó mélyre kell elásni, és senkinek sem szabad róla tudni, különben
egyetlen hajszál birtokában is meg lehet rontani a lányt. A budaörsi német
lányok hajából e napon levágtak egy keveset, hogy nekik is olyan dús hajuk
legyen, mint Magdolnának. A levágott hajat tűzre dobták, hogy majd az utolsó
ítéleten ne kelljen keresniük.

A szegedi tájon Magdolna napján sem mosni, sem sütni nem jó. Sok helyen
úgy vélték, hogy Magdolna-napon esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna
most is siratja bűneit. Egy csabacsűdi regula szerint Magdolna könnyen
elpityeredik, de ritkán sír sokáig.

Különös hagyomány élt a baranyai Rózsafa faluban, ahol úgy vélekedtek,
hogy Magdolna napján nem jó meszelni, mert a szent képe megjelenik a falon.

Több helyen úgy tartják, hogy a kánikula Magdolna napján jön be és Bertalan
napján távozik.
Szólás A Magda a Magdának, Magda az egész világnak közmondás a nők
pletykásságára utal, vagyis ha egy nő megtud valamit, mindjárt elmondja a
másiknak.

Köznevesülve

A nyugtató hatású macskagyökér (Valeriana officinalis L.)
gyógynövény népi neve Szent Magdolna füve. A népnyelvben magdalénka a
kék nünüke (Meloidae violaceus), egy süteményféle pedig a magdalepény.

Kézdivásárhely környékén magdalén vagy magdalin egy körtefajta.
Magdolna leányainak nevezték annak a szervezetnek a tagjait, amely –
különösen Németországban, a XIV. és XV. században – a bukott nők
megjavítására jött létre. Tagjait ruhájuk után fehér nőknek is nevezték. Az
elsőt már 1005-ben megalapították Metzben, de szabályaikat csak 1640-ben
erősítették meg. Budapesten is volt ilyen szervezet (Jópásztorintézet) 1891-
től.

Idegen nyelvben is találunk példát a név köznevesülésére. Az olaszban
például Maddalenát emlegetnek, ha kibontott, zilált hajú nőt látnak. Az
angolban pedig maudlin az érzékeny, pityergős nő. A franciában a madeleine
egy teasütemény, melyet Marcel Proust regénye tett nevezetessé.