mária névnap képeslap

Mária névnapja

Eredete

A héber Mirjam névnek a görög és latin bibliafordítások szövegében
módosult alakja. A fejlődés sora: Mirjam, Mariam, Maria. Jelentése
ismeretlen, számos próbálkozás történt a megfejtésére. Magyarázták ’úrnő’,
’szépség’, ’reménység’, ’Isten kedveltje’ jelentéssel. A héber nyelvet tanító
iskolákban a ’keserű’ jelentésű mira szóval hozták összefüggésbe, így
értelmezte Ilosvai Selymes Péter, XVI. századi énekköltőnk is:
Jézus Krisztusnak szent anyja szűz Mária vala,
Keserűségnek tengerit neve jedzi vala.

Más megfejtések a név betűinek adnak külön jelentést. A margitszigeti apácák
Érsekújvári kódexében olvasható középkori magyarázat Mária nevének betűit
drágakövek kezdőbetűiből eredezteti: „Első bötű azért asszonyunknak
nevében az M, kin példáztatik az nömös és drágalátos margaréta nevű kű.” E
kőnek tulajdonsága, hogy aki viseli, az bátor lesz. Az A a gyémántnál is
keményebb adamas kőre utal, mely „összve-háborodott” emberek között
békességet teremt. Az R a rubin, mely a sötétségből világosságot teremt. Az I
a jáspis, mely viselőjét az ellenségek között „bátorságossá teszi”, s az ördögök
ellen „megbátorítja”. Az utolsó A az allektorius nemes kő nevének rövidítése,
mely tulajdonosát „mennyei tisztösségre” emeli fel.

Védőszentje

Az egyháznak sok Mária nevű szentje van, de alakjuk elhalványul
az Istenanya mögött, ritkán szokták őket védőszentül választani. A
védőszentek közül a legismertebb és legtiszteltebb Jézus Krisztus anyja. A
Jézus gyermekkoráról szóló történetek szerint Názáretben lakott és József
jegyese volt. Jézus az evangéliumok szerint elszakadt családjától, de a kereszt
alatt Mária is ott volt. „A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala az ő
anyja, és az ő anyjának nőtestvére; Mária, a Kleopás felesége, és Mária
Magdaléna.” (Ján. 19,25.)

A Boldogságos Szűz Mária a katolikus áhítat és a népi jámborság egyik
központi alakja, számtalan ország, város, templom, intézmény mennyei
patrónája. A hozzá való gyermeki ragaszkodás úgyszólván valamennyi szent
jellemző vonása. Kegyelmi kiváltságairól, életének eseményeiről számos
ünnep emlékezik meg, ezek bármelyikét választhatják névnapul azok, akik az
ő nevét viselik. Főbb ünnepei az egyházi év sorrendjében a következők:
Szeplőtelen Fogantatásának, vagyis annak ünnepe, hogy létének első
pillanatától fogva ment volt az eredeti bűntől: december 8.

Istenanyaságának ünnepe a polgári év első napja: január 1.
A kisded Jézus templomi bemutatásának ünnepe, Gyertyaszentelő
Boldogasszony: február 2.
Mária lourdes-i megjelenésének ünnepnapja: február 11.
Krisztus megtestesülésének hírüladása, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe:
március 25.
Mária Szent Erzsébetnél tett látogatásának ünnepe, Sarlós Boldogasszony:
július 2.

Karmelhegyi Boldogasszony ünnepe: július 16.
Havas Boldogasszony ünnepe: augusztus 5.
Mária test szerint való mennybevitelének ünnepe, Nagyboldogasszony:
augusztus 15.
Máriának, a királynőnek ünnepe: augusztus 22.
Mária születésnapja, Kisboldogasszony, Kisasszony, ünnepnapja: szeptember
8.

Szent nevének ünnepe: szeptember 12. (Ez a leggyakrabban választott
névünnep.)
Mária hét fájdalmának, a Hétfájdalmú Szűznek ünnepe: szeptember 15.
Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe: szeptember 24.
A Szentolvasó Királynőjének ünnepe: október 7.
A Magyarok Nagyasszonyának ünnepe: október 8.

Mária névnap

Január 23., február 2., 11., március 25., április 2., 7., 26., május 24.,
29., 31., július 2., 6., 16., 17., 22., augusztus 2., 5., 15., 22., szeptember 8.,
12., 15., 19., 24., október 3., 7., 8., 11., 22., november 21., december 8., 15.,
18.

Gyakorisága

Névrendszerünkben már 1171-től megtaláljuk a Mária nevet, erre
utalnak az írásos oklevelek, amelyekben Maria változatban szerepel. Érdekes
módon a XIV. századi adatok szerint a Mária nem tartozott a gyakori nevek
közé, csak a XVIII. és XIX. századra vált elterjedt névvé. Kezdetben főleg a
katolikusok kedvelt neve volt. Ezt igazolja, hogy a XVIII. század végén a
katolikusoknál a 2. leggyakoribb névként a lányok 15,33%-a, a
reformátusoknál a 3.-ként a 20,27%-a viselte. A XIX. század végén a
reformátusok körében a 4. leggyakoribb névként a nők 11,54%-a, a
katolikusoknál pedig a leggyakoribb névként 17,73%-a viselte.

A XX. század közepén a Mária név megtartotta az első helyét, a nők 10,41%-
a viselte. 1967-ben 4232 kislány kapta ezt a nevet, csupán 53-mal kevesebb,
mint az első helyen lévő Évát. Később folyamatosan csökkent a népszerűsége,
de az 1983–87-es adatok tanúsága szerint még mindig a 22. leggyakrabban
választott leánynevünk, azaz 4611 kislány lett ezekben az években Mária.

1996-ban az 53. volt, ekkor már csak 332 kislány kapta első, 371 második
névként. Az ezredfordulón tovább csökkent a Mária név választása. 2000-ben
a 73. volt a gyakorisági listán, első névként 207, másodikként 402 gyermek
kapta. Ennek ellenére 2006-ban az összlakosság statisztikájában még mindig a
leggyakoribb név, ez azt jelenti, hogy a magyar nők közül ekkor 427 140 fő
viselte első és 86 310 második névként a Mária nevet.

Becézése

Az egyik legtöbb becéző alakkal rendelkező nevek közé tartozik.
Néhány példa a leggyakoribb becézőkre: Csicsi, Csuka, Maca, Maci, Maja,
Manci, Mancika, Manka, Manyi, Manyika, Mara, Marci, Marcsa, Marcsi,
Marcsika, Marcsóka, Marcsu, Marcsuka, Mari, Mári, Máriácska, Marica,
Marici, Marika, Márika, Márikó, Marinka, Maris, Mariska, Máriskó, Mia,
Mici, Micike, Mimi, Ria, Riácska.

Rokon nevei

A magyar becézőből önállósult Mari, Mara, Marica, Mariska és
feltehetőleg a régi magyar nyelvi Manga. Több nyelvben előforduló alakból
keletkezett a Marina, a Ria, a Manna és a Mimi, valamint a Mariann,
Marianna.

A magyarban és a németben használatos becéző a Maja, magyar és
szláv a Marinka. Román alakváltozatból származik a Marióra. Francia
eredetű a Manon, a Marion, ugyancsak francia kicsinyítéssel, Mia
továbbképzéseként keletkezett a Miett. Olasz kicsinyítő képzős forma a
Mariella, Marietta, Mietta, valamint a Marinella, Marinetta, olasz és spanyol
becézőből önállósult a Marita. Az orosz Mása név magyar változata a Masa.

A Mária név eredeti héber formája a Mirjam, alakváltozata a Miriam, szláv
továbbképzésével keletkezhetett a Mirjána. Angol és ír alakváltozat a Moira
és becézőjük a Maura, az angol eredetű becézőből keletkezett a Molli és a
Polli. Összetétellel keletkezett az Annamária és becézéséből az Annamari. A
Mária és a Magdaléna nevek német formájának összevonásából keletkezett a
Marléne.

A Mária név rokon nevei

Férfi párja Érdekes módon a Mária nevet a XVIII-XIX. században férfiaknak is
adták. Hazánkban a Szűz Mária iránti tisztelet volt az egyik oka annak, hogy a
katolikus fiúk a Mária nevet második, harmadik keresztnévként megkapták. A
másik ok a katonaság alóli kibújás volt. Vannak olyan országok, ahol a fiúk
még ma is kaphatják ezt a nevet (pl. Németországban, Olaszországban és a
spanyol nyelvű országokban).

Idegen megfelelői

A Mária más országokban is gyakori és kedvelt név. A
legtöbb nyelvben (pl. angol, német, finn, holland, lengyel, olasz, portugál,
svéd, román) a Maria, a csehben, franciában a Marie, az oroszban, a
bolgárban, a szerbben, a horvátban a Marija, az angolban a Mary alak ismert.
A Mária névnek külföldön sok kettős vagy összetett alakja használatos. A
németben több ilyen név van: Marizebill, Marietheres, Maria-Thereza,
Marlene, Marlies vagy Marlis (Marie és Elizabeth vagy Luise), Marielore

(Marie és Eleonore), Marieluise (Marie és Luise), Marierose. Hasonló módon
keletkezett a cseh és az angol Marylin (Mary és Linda), az angolos holland
Mariabella vagy az angol Marigold (Maria és gold ’arany’).
Családnévként A XV. század végétől fordul elő. A névnek még kicsinyítő
képzős változataiból is lett családnév, mint Mari, Mári, Mariska.
Híres viselői A magyar történelemben már a XII. századtól találunk Mária nevű
fejedelmi személyt.

A XII. században: II. László leánya; IV. István felesége; III. Béla leánya.
A XIII. században: II. András és Meráni Gertrúd leánya; IV. Béla felesége; V.
István és Kun Erzsébet leánya.
A XIV. században: Nagy Lajos leánya volt Mária (1371–1395) magyar
királynő.

A XVI. században: II. Lajos király felesége.
A XVI. és XVII. század fordulóján: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem
neje, Mária Krisztina tiroli hercegnő.
A XVII. században két királyné viselte e nevet: Mária Anna királyné és Mária
Eleonóra királyné, III. Ferdinánd felesége.
A XVIII. század legkiemelkedőbb uralkodója Mária Terézia (1717–1780), aki
1740-től Magyarország királynője is.
Széchy Mária (1610–1679) a „Murányi Vénusz”. Előbb Bethlen István, majd
Kun István, végül Wesselényi Ferenc felesége.

Liptai Mária (XVIII-XIX. sz.) színésznő, az első magyar színtársulat tagja.
Lebstück Mária (1830–1892) honvédtiszt. Az 1848-as bécsi forradalomban
Lebstück Károly néven küzdött, 1849-ben a harctéren kötött házasságot.
Csapó Mária, Vachott Sándorné (1830–1896) író, szerkesztő, fordító. Cooper
regényeit ő fordította először magyarra.
Jászai Mari (1850–1926) színésznő, a magyar színjátszás kiemelkedő
egyénisége. A Nemzeti Színház örökös tagja.

Basilides Mária (1886–1946) opera-énekesnő, az Operaház örökös tagja.
Vendl Mária (1890–1945) mineralógus, tanár. Az első női szerző volt, akinek
munkáit az MTA ülésein bemutatták, s az MTA kiadásában megjelentették.
Feszty Masa, Mária (1895–1979) festő. Feszty Árpád és Jókay Róza leánya.
Mirkovszky Mária (1896–1987) mozdulatművész, pedagógus. Az elsők között
táncolt Bartók Béla zeneműveire, s tervezett mozgáskompozíciókat Ady
Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Rabindranath Tagore verseire.
Korda Mária (1898–1976) Korda Sándor filmrendező felesége és filmjeinek
főszereplője.

Zipernovszky Mária (1900–1974) hegedűművész, a magyar női vonósnégyes
tagja.
Sulyok Mária (1908–1987) színésznő.
Szepes Mária, Scherbák, Papír (1908–2007) színésznő, író, költő.
Mezei Mária (1909–1983) színésznő.
Gyurkovics Mária (1913–1973) opera- és hangverseny-énekesnő.
Dósa Mária (1914–1980) opera-énekesnő, az Operaház tagja.
Kresz Mária (1919–1989) néprajzkutató, muzeológus.
Szemes Mari (1932–1988) színésznő.

Művészetben

A Mária név az irodalomban, képzőművészetben, zenében is
előfordul. Az alkotások többsége a Megváltó anyjáról, Szűz Máriáról szól. A
XIII. század második felében egy ismeretlen költő latinból formálta át azt a
Mária-siralmat, amelyet Ómagyar Mária-siralom néven ismerünk. A vers a
keresztfa alatt szenvedő Máriát szólaltatja meg, aki halálra kínzott fiához
könyörög:

Valék siralom-tudatlan.
Siralomtól süppedek,
Bútól aszok, epedek.
Választ világomtól –
Zsidó, fiacskámtól,
Édes örömemtől.
Ó én édes uracskám,
Egyetlen egy fiacskám!
Síró anyát tekintsed,
Bújából kinyujtsad!

Pázmány Péter Ének Magyarország védasszonyáról című versében dicsőíti
Máriát.

Menny királynője, búk enyhitője, egek
erős őre,
tavaszi színek virágos vesszője:
Fehér liliom, rőt rózsaszirom, violafuvalom,
s az arany csillag ring öledben bajodon.
József Attila Betlehemi királyok című verséből a boldog Máriát ismerjük meg:
Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
Weöres Sándor Mária siralma című verse a fiáért szenvedő anyát mutatja be:
Rászegeztek a keresztre,
nem igaz, nem, nem
jaj nekem, megfulladok,
fogjatok föl engem.
Szíved fárad,
karod is kiszárad,
éjféltájban sötét hollók
tépázzák a vállad.
Jaj nekem, én fiam,
jaj én fiam.

A vallásos fohászok sokszor a Szűzanyához szólnak, mint a XVIII. századi
katolikus szentének:
Boldog Asszony anyánk,
Régi nagy patrónánk,
Nagy ínségben lévén
Így szólít meg hazánk:
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Ha a népköltészeti alkotásokban Szűz Máriára utalnak, akkor a név
legtöbbször Mária alakban szerepel. Ha nem róla van szó, akkor általában
valamilyen becézett formát használnak, mint az alábbi kalotaszegi újévi falra
írt versben.

Kettőt ugrik a cica,
Szeress engem Marika.
Ha nem szeretsz Marika,
Karmoljon meg a cica.

Lebstück Mária alakját és kalandos életének epizódjait 1943-ban Huszka Jenő
Mária főhadnagy című operettje örökítette meg.

Földrajzi névként

Számtalan település őrzi nevében a védőszent tiszteletére
utaló Mária névalakot. Máriabesnyő Gödöllőhöz tartozó Pest megyei
település, a XVIII. században elefántcsontból faragott Szűz Mária szobrot
találtak templomának romjai között, s ennek hatására hamarosan búcsújáró
hellyé vált. Ugyancsak Pest megyei település Márianosztra, Baranya megyei
Máriagyűd és Máriakéménd, Komárom megyei Máriahalom, Győr-Sopron
megyei Máriakálnok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található
Máriapócs, Vas megyében Máriaújfalu. De említhetünk még más
településeket vagy településrészeket, például Máriafalva, Máriafölde,
Máriaháza, Máriahuta, Máriakönnye, Máriakút, Máriaradna, Máriaremete,
Máriatelep, Máriatölgyes.

Népszokások Számos ünnepnap Szűz Mária életének eseményeiről emlékezik
meg, ezek a Boldogasszony ünnepek, amelyekhez sokféle népi hiedelem és
szokás is tartozik. A legjelentősebbek közülük:
Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, amelyen a római katolikus
egyház Szűz Mária tisztulását és a kisded Jézus templomi bemutatását
ünnepli. A hagyományos paraszti társadalomban a gyertya egész életében
elkísérte az embert. Az újszülött mellett a gonosz szellem elűzésére világított.

Égő gyertyával búcsúztatták a szülői háztól a menyasszonyt. Szentelt gyertyát
égettek a halottak ravatalán és a temetőben Mindenszentek napján is. A
hagyomány szerint e napon szalagokkal feldíszített gyertyát szenteltek meg,
melyet betegség vagy halál esetén gyújtottak meg otthon. Időjóslás is kötődik
e naphoz, méghozzá a közismert, medvével történő jóslás. Ha ezen a napon
süt a nap, akkor a medve visszamegy a barlangjába, mert megijedt az
árnyékától, ezért hosszú télre lehet számítani. De ha fagy van, akkor a medve
kinn marad, mert rövid lesz a tél, és ez korai tavaszt, bő termést ígér:

Gyertyaszentelő hidege
Koratavasz hírnöke.

Március 25. Angyali Üdvözlet napja. Szűz Mária ezen a napon fogadta
méhébe Jézust, ezért ezt a napot Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának
nevezik. A néphagyomány szerint ezen a napon kell elkezdeni a gyümölcsfák
és a szőlők oltását. Ez a nap a fecskéket is meghozza. A megfigyelések
szerint, ha a borz kibújik a lyukából, akkor már nem fél többet a hidegtől,
tehát már jó idő lesz.

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja. Ezen a napon kereste fel Mária
Erzsébetet, aki idős kora ellenére gyermeket várt, Keresztelő Jánost. Amikor
az idős asszony meglátta a felé közeledő Máriát, hangos szóval felkiáltott:
„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.”

(Luk. 1,42.) Az ünnep „Sarlós” elnevezése onnan ered, hogy ekkor kezdődik
az aratás Közép-Európában, s régen ezt a munkát is a nők végezték sarlóval.
Így Mária a magyarság számára az aratás asszonyát, a kenyéradó édesanyát is
megtestesítette. E napon a Felvidéken a ház elé egy virágokkal díszített széket
szoktak állítani, hogy a gyermeket váró Mária azon megpihenjen. Sokfelé az
ekkor szedett és megszentelt növénynek különleges gyógyító erőt
tulajdonítottak. Szokás volt a szentmise utáni „kikerülés”, vagyis a pap kiment
a határba, és a négy égtáj irányában megáldotta a termést.

Július 16. Karmelhegyi Boldogasszony napja. A karmelhegyi szerzet alapítója
Szent Berthold. Európában női rendként terjedt el, és „A Boldogságos Szűz
Karmelhegyi Testvérei” nevet viselte. Hazánkban Bánfalván volt kolostoruk.
Ezen az ünnepnapon a Máriát tisztelő katolikusok elzarándokoltak a
kolostorukhoz.

Augusztus 15. Nagyboldogasszony, népiesen Nagyasszony napja. E napon
Mária mennybevitelét ünneplik. Erről a tényről a Bibliában nem olvashatunk,
s talán ez segítette elő, hogy Mária haláláról, mennybemeneteléről oly sok
történet, legenda keringett. Nem is olyan régen, 1950-ben XII. Pius pápa a
világ püspökeihez intézett körkérdés alapján hirdette ki azt a dogmát, mely
szerint: „Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt
felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

A néphagyományban is jelentős szerepet játszott ez a nap. Egyes helyeken
a hívő asszonyok az ünnep előtti estén a
temetőben egy frissen ásott sír előtt imádkoztak, történeteket meséltek Mária
mennybeviteléről. A Mária-kegyhelyeken ezen a napon búcsút tartanak. Sok
helyen élt, sőt néhol még ma is él a virágszentelés, virágáldás szokása. Az
ekkor megszentelt növényeket bajelhárításra használták. Nagyboldogasszony
ünnepe dologtiltó nap is volt. Ezen a napon az asszonyoknak tilos volt sütni,
kendert áztatni, folyóban fürödni.

Szeptember 8. Kisboldogasszony vagy Kisasszony napja, Szűz Mária
születésének ünnepe. A középkorban kötelező ünnep volt, de korunkban is a
legkedveltebb névnapi köszöntőnap. A hagyomány szerint, aki ezen a napon
megfigyeli a napfelkeltét, az megláthatja benne Máriát. Sok templom,
kegyhely ilyenkor tartja búcsúját. Néphagyományokban is gazdag ez a nap.
Ilyenkor kezdenek a dióveréshez. Már a fecskék is gyülekeznek, ahogy
mondják: Kisasszony hajtja a fecskéket. Időjósló napként, úgy tartották, hogy
ha Kisasszony napján buborékos eső esik, akkor hosszú, nedves ősz lesz.

A magyar néphagyományban fontos szerepet játszott a Nagyboldogasszony és
Kisasszony napja közötti időszak, a kétasszonyköze. Úgy tartották, hogy ekkor
kell a kotlóst a tojásokra ültetni, mert ezek a tyúkok jobb tojók lesznek. Az
ebben az időszakban tojt tojások hosszabb ideig elállnak. Kétasszonyköze a
legjobb a téli ruhák szellőztetésére, mert ilyenkor biztos nem esik beléjük a
moly. Ekkor kell végezni a búza szellőztetését is, hogy ne dohosodjon meg.

Szeptember 12. ünnepét XI. Ince pápa rendelte el, a törökök fölött aratott
győzelem emlékére. Ugyanis 1683. július 14-én Kara Musztafa török
nagyvezér Bécs ellen indult hatalmas seregével. Már-már úgy tűnt, hogy a két
hónapja tartó csatát a törökök megnyerik, mikor megérkezett a segítség,
Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly serege. A felmentő sereg
„Jézus, Mária!” kiáltással győzte le a törököket. A Szűzanya tiszteletére
szentelt templomokban többnyire ezen a napon tartják a búcsút.

Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya vagy Fájdalmas Szűzanya napja,
Mária Jézus halála felett érzett anyai szenvedésének ünnepe.
Október 8. Magyarok Nagyasszonyának ünnepe. Hazánk katolikus felekezetű
emberei e napon ünneplik Szűz Máriát, akinek Szent István király az oltalma
alá helyezte az országot. Így lett Magyarország Mária országa, azaz latinul
Regnum Marianum.

Szólások

A szólásokban, közmondásokban előforduló Mária név legtöbbször
Szűz Máriával kapcsolatos. Olyan biztos helyen van, mintha Szűz Mária
kötényében volna, ezt arra mondják, ami teljes biztonságban van. Akinek
nagyon jó dolga van, arra megjegyzik: Szűz Mária kötényében sem volna jobb
dolga. Még mindig a köténynél maradva, köztudott, hogy általában a részeg
embernek nemigen szokott baja esni, ez a néphit szerint azért van, mert A
részeg ember Szűz Mária kötőjébe esik. Aki nagyon részeges, arra azt
mondják, Meginná a Szűz Mária cipőcsatját is. A régi kaszárnyanyelvben a
katonát, aki félénken fogta a puskát, társai úgy csúfolták: Úgy fogja a puskát,
mint Szűz Mária a liliomot. A dallamtalan éneknek Nincs se áriája, se
Máriája. A betegségéből lábadozó, egyre egészségesebb arcszínű ember pedig
Pendül, mint a palócok Máriája. A gazember, gazfickó a máriás huncut. Ha
valakit arra figyelmeztettek, hogy valamit ne tegyen meg, akkor azt mondták
neki: Máriád ne legyen!

Csúfolók

A névcsúfolók kicsinyítő, becéző formájú nevekre készültek.
Marcsa,
Olyan, mint egy harcsa.
*
Marcsa, Marcsa,
Mit eszik a macska?
Egeret, bogarat,
Mindenféle madarat.
*
Marica,
karmoljon meg a cica.
*
Marika,
Táncol a kis barika.
*
Mariska,
Lyukas a harisnya.
*
Marcsa,
vigyen el a harcsa!
*
Marika-karika.
*
Máris,
bugyelláris!

Köznevesülve

A máriás Szűz Mária képével díszített pénznem, fajtái: máriás
garas, máriás forint, máriás tallér. A május hónap régebbi neve a Mária hava
volt. A máriaüveg átlátszó, színtelen gipszkristályból hasított vékony lemez,
mely nevét a német Marienglas alak fordításából kapta.

Számtalan növénynévben szerepel a Mária név. A mária-fogta-rózsa a
vadrózsa, a máriafű egy gyógynövény, az árnika, a máriagyöngye a
gyöngyvirág, a máriakönny, máriatábla a rezgőfű, a márialenje a
gyújtoványfű, máriarózsa a labdarózsa, a máriasarkantyú a sarkantyúka, a
máriaseprű az üröm, a máriatenyere a zsálya, a máriavirág a tavaszi tárnics
neve különböző tájegységeken.

A máriskó, a máriabogár a katicabogár neve. Máriaorgona a mechanikus
hangszernek, a verklinek a neve. A kavicsokkal játszott gyerekjátéknak
máriaegyenes, illetve máriakampós a neve Csákánydoroszlón. A Máriaszobrot
vivő lányokat márialányoknak, a díszes koszorújukat máriának
nevezték. A veszekedős természetű lányt Debrecen környékén cigánymarinak
hívták.

Képeslap

mária névnap képeslap