Márton névnapja

Eredete

A latin Martinus név Martonus változatának rövidülése. Jelentése ’Mars
istenhez hasonló; harcias, bátor, merész’.
Ilosvai Selymes Péter XVI. századi névfejtésében ezt olvashatjuk:
Márton Mars istent megfogá, üstökön ragadá,
Ez világnak bíráját mikoron megbírá.

Védőszentje

Ezt a nevet viselte a középkor egyik legnépszerűbb szentje, Szent Márton
(316–397). A hagyomány szerint Márton Pannónia tartományában, Savaria városában
született. Apja lovag volt. Egyszer a császár megparancsolta, hogy az öreg katonák
helyett fiaik álljanak szolgálatba. Ekkor a 15 éves Mártonnak lovagnak kellett állnia.
Történt egyszer, hogy amikor a galliai (franciaországi) Amiens-ben Márton kilovagolt
a város kapuján, szembejött vele egy szegény ember, aki mezítelen volt. Az idő már
télre járt, nagyon hideg volt. Szent Márton kardjával leszelte köpenye felét, és odaadta
a szegény, ruhátlan embernek. Azon az éjjelen megjelent Mártonnak Krisztus, akin
köpönyegének az a darabja volt, amellyel ő előző nap a koldust betakarta. Ekkor
Márton búcsút mondott a lovagi életnek, megkeresztelkedett, s számos csodát vitt
véghez, Tours város püspöke lett.

Olyan legendák is ismertek, melyek szerint a szent életű püspök nem Savariában,
hanem a mai pannonhalmi apátság helyén született. Ezt a települést, amíg Kazinczy
Ferenc át nem keresztelte Pannonhalmára, valóban Szentmártonnak
(Győrszentmártonnak) hívták.

Márton a franciák legnépszerűbb szentje, ezért sok francia legenda is szól róla. Egyes
legendákban Szent Mártont – pannóniai származása miatt – magyar királyfiként
emlegetik. Szent Márton magyar származását hangsúlyozza az a pozsonyi koronázási
templomban látható, Donner Raphael által készített Szent Márton ólomszobor is,
melyen Mártont a művész magyaros ruhában ábrázolta. Az egyházi képeken és a
művészeti alkotásokon gyakran ábrázolják Szent Mártont lovon, katonaruhában vagy
éppen úgy, amikor a köpönyegét a koldusnak adja. Ünnepnapja: november 11.

Márton névnap

április 13., november 11., 12.

Gyakorisága

A Márton név a XVII., XVIII. században a gyakran választott nevek
közé tartozott. Ezekben az időkben készült névstatisztikákban a 12., illetve a 13.
helyen találjuk. Érdekes módon a XIX. században és a XX. század közepéig a név
népszerűsége nagymértékben csökkent. Még az 1967-es adatok szerint is csupán 137
kisfiú kapta ezt a nevet. Népszerűsége az 1980-as években megnőtt. Az 1983–87-es
gyakorisági listán már a 40. helyen találjuk, ami azt jelenti, hogy ezekben az években
1926 kisfiút anyakönyveztek erre a keresztnévre. A 2000-es adatok alapján tovább
nőtt a Márton nevet választók száma: a 37. helyen szerepelt, első névként 496,
másodikként 86 kisfiú kapta.

2005-ben a 26. volt 648 névadással. A 2006-os
összesített gyakorisági lista szerint a 48. leggyakoribb férfinév 19 860 választással.
Második névként ekkor 3626 férfi viselte.

Becézése

Marci, Marcika, Marcinka, Marti, Martis, Martó, Mártonka, Martos,
Martus, Matyi, Matyika.
Rokon nevei A latin eredetű Martin és a Márton régi magyar becézőjéből önállósult
Martos.

Női párja Martina és ennek további változatai: Martinella, Martinka, Tina, Tinetta.

Idegen megfelelői

Angol, német, francia, svéd, cseh nyelvterületeken használt alakja a
Martin. A lengyelben Marcin, az olaszban, spanyolban Martino. A dánban Martin,
Morton.

Családnévként

A Márton név és rövidüléssel, képzéssel és összetétellel keletkezett
változatai, a Marti, Martos, Martonos, Mártó, Mártonfi, Mártonka családnévként
ismertek és használatosak.

Híres viselői

Luther Márton (1483–1546) német reformátor, az evangélikus egyház
megalapítója.
Kolozsvári Márton a XIV. század második felében élt szobrász, aki testvérével,
Györggyel együtt alkotott. Egyetlen fennmaradt munkájuk a Szent Györgylovasszobor
(1373), amely a prágai vármúzeumban látható.
Kálmáncsehi Sánta Márton (1500?–1557) református püspök, a magyar reformáció
egyik vezéralakja.
Szepsi Csombor Márton (1595–1623?) világjáró, író, református prédikátor, tanító.
Útikönyve egyike az első magyar nyelvű útleírásoknak.

Hoblik Márton (1791–1845) Katona József diáktársa és barátja. Több drámát írt.
Lendvay Márton (1807–1858) színész. 1837-ben a Nemzeti Színház tagja lett.
Vörösmarty Mihály színháznyitó prológusában, az Árpád ébredésében mint Árpád ő
mondta ki az első szót a Nemzeti Színház színpadán, melynek haláláig tagja maradt.
Vidróczki Márton, Vidrovszky (1840–1873) Mátra vidéki betyár.

Rátkai Márton (1881–1951) színész, nagy sikerű táncos-komikus.
Keleti Márton (1905–1973) filmrendező. A tizedes meg a többiek (1965) című
filmvígjátéka bekerült az ún. „budapesti tizenkettő” – az 1945 után készített tizenkét
legjobbnak ítélt film – közé.

Művészetben

Irodalmi alkotások szereplői is viselik a Márton nevet. Így a több írót,
költőt megihlető betyárról, Zöld Marciról Petőfi Sándor is írt verset.
Szép legény volt Marci, szerették a lyányok.

Ha énutánam is annyian volnának!…
Amerre Marci járt, volt harang szólása,
Sok szerelmes szívnek hangos dobogása.
[…]
Marcinak Hortobágy volt rendes tanyája,
Hortobágy, a puszták óriás királya,
Kiállt az országút síkjára, s az utas
Száz lépésről látta, hogy majd lesz nemulass.
Ha gazdag útas jött, Marci így kiáltott:
„Ide az erszénnyel, ha nem kell halálod!”
Ha szegény utas jött, ezt mondta szívesen:
„Nesze az erszényem, s áldjon meg az isten!”

Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című regényében a főszereplő kisfiú, Gergő
édesapja Márton szűcs.

Földrajzi névként

Helyneveinkben igen gyakori a Márton, főleg a Szent Márton név.
Megközelítőleg félszáz olyan településnevünk van, amelyben a név alapalakban vagy
valamilyen becézett formában szerepel. Néhány közülük: Bükkszentmárton,
Drávaszentmárton, Hegyszentmárton, Kisszentmárton, Rózsaszentmárton,
Sopronszentmárton, Szalkszentmárton, Szigetszentmárton, Zalaszentmárton,
Marciháza, Szentmárton, Szentmártonkáta vagy az erdélyi település,
Szépkenyerűszentmárton.

Franciaországban, mivel nekik a legnépszerűbb szentjük Márton, 485 település
nevében szerepel a Márton név.

Népszokások

A november 11-i Márton-naphoz számos néphagyomány és népi
megfigyelés fűződik. Márton napját már a XVI. századi krónikák is a tél kezdeteként
emlegették. Ez volt a tisztújítás, az elszámolás, a jobbágytartozás lerovásának napja.
A pásztorok is ezen a napon kérték a járandóságukat. Körbejárták a gazdákat, és
süteményt vagy azt megváltó pénzt kaptak tőlük. Erdélyben a pásztorok nyírfavesszőt
ajándékoztak a gazdáknak, amit ők megőriztek, és ezt használták tavasszal az állatok
kihajtására. A vesszőnek termékenységet növelő erőt tulajdonítottak.

A Márton-nap a mulatságok napja is volt. Nagy eszem-iszomokat rendeztek, asztalra
került az új bor, az új termés, amiből még ekkor bőven volt. Ilyenkor a jövő évi bő
termésre is ittak. Márton-napkor elmaradhatatlan volt a lakomában a lúd, mert azt
tartották, hogy aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik. Az ekkor
elfogyasztott liba a Márton lúdja. Ehhez is több legenda fűződik. Egyik szerint Szent
Márton ki akart térni a püspökké választás elől, ezért a ludak óljába rejtőzött, de azok
gágogásukkal elárulták őt. Más hagyomány a Márton-napi vigadalmat a rómaiak
korára vezeti vissza. Ők az ekkor elfogyasztott ludat Mars hadisten szent madarának
tartották, mivel egyszer a ludak gágogásukkal mentették meg Rómát a gallok éjszakai
orvtámadásától. A Márton-napi lúd elfogyasztása régen majdnem olyan jelentős
esemény volt, mint a disznóölés. Egy Csokonainak is tulajdonított versben maga a
nyársra ítélt állat mondja el az igazi Márton-napi lúd receptjét:

A máját pirítva add fel kevés lével,
Feleresztvén egy kis édes tejfelkével.
Fahajat, szekfűvet, rozmarint vess bele,
Hadd legyen a papnak egy kedves étele.
Aprólékja, zúza kásával jó lészen,
Maga pecsenyének hadd süljön egészen.

E nap fontos időjósló nap is volt. A liba mellcsontjából, annak színéből jósolták meg
a várható téli időjárást. Ha a csont színe fehér, akkor havas, ha vörösesbarna, akkor
esős tél várható. A naplemente is a téli időre engedett következtetni ezen a napon. Ha
tiszta időben megy le a nap, kemény, ha felhős égben, akkor lágy tél lesz. Ha Márton
napján esett a hó, azaz Márton fehér lovon járt, akkor hosszú tél következett. Ha
Mártonkor a lúd jégen áll, karácsonykor sárban botorkál. Úgy tartották, hogy a
Márton-nap után lőtt róka préme már jó.

Szólások

Aki nagyon haragos, arra azt mondják, Haragos, mint Balázs Márton kutyája
a Szigeten. Ha valaki nagyon kövér, azt úgy jellemzik, Kövér, mint Márton lúdja.
Ami már nagyon régen volt, arra azt mondják, Sok Szent Márton lúdja elkelt azóta. A
bornak Szent Márton a bírája, arra utal, hogy az őszi időjárás dönti el, hogy milyen
lesz a bor minősége. A kétszínű, köpönyegforgató embert Fordíts Marcinak
„becézik”.

Mindenki jól ismeri az Él, mint Marci Hevesen szólást. De azt talán kevesebben
tudják, hogy aki becsípett, arra azt mondják, Nyílik, mint Marci Hevesen.

Csúfolók

Marci,
a malacot hajtsd ki!
*
Marci,
bent a macska, hajtsd ki!

Köznevesülve

Tájnyelvi szóként több formában és jelentésben megtaláljuk a név
köznevesült alakját. Szeged környékén mártonka a márna halfajta neve. A november
elején, vagyis Márton-nap környékén érő szőlőt mártonszőlőnek mondják az Alföld
egyes vidékein. A büdösmárton a mezei poloska neve Kőszegen és környékén. A
Dunántúlon a szürke címeres poloskát büdösmarcinak hívják.