Miklós névnapja

Eredete

A görög Nikolaosz névből származik, valószínűleg szláv közvetítéssel került a
magyarba. Az eredetileg összetett névalak jelentése niké ’győzelem’ + laosz ’nép’. A
név értelmezése lehet ’győzelmes nép’ vagy ’a nép győzelme’. Pápai Páriz Ferenc
szótárának Bod Péter által bővített 1767-es kiadásában a Nicolaus: Niko, Niklo, Nika,
Nikula, Niklus, Miklós egyeztetést találjuk.

Védőszentjei

Myrai Szent Miklós (270–344?) püspök. Jámbor ifjúként a keresztény
felebaráti szeretet céljaira áldozta gazdag apai örökségét. Életének közismert
története, hogy amikor egyik elszegényedett szomszédja bordélyházba akarta adni
lányait, Miklós titokban éjjel többször is aranyrögöt dobott be az ablakukon, hogy
mindhárom lányt megmentse. Püspök korában számos csodát tett, és mindenkin
segített, aki hozzá fordult. Miklós a keleti és nyugati egyház közös szentje, egyúttal a
házasság és anyaság oltalmazója, a gyermekek barátja.

Patrónusa még a gabonakereskedőknek, pékeknek, vászonszövőknek, borkereskedőknek,
ügyvédeknek, patikusoknak olajárusoknak, halászoknak és vízimolnároknak,
hídépítőknek, raboknak és zarándokoknak, eladólányoknak és diákoknak, továbbá
céheknek és egyéb közösségeknek. A képzőművészeti alkotásokon leggyakrabban
püspöki öltözetben ábrázolják, kezében három aranygolyóval vagy rúddal, esetleg
három pénzes zacskóval. A csodáira utaló leggyakoribb jelképek: három kenyér,
horgony és hajó, három fiú egy fakád körül. Ünnepnapja: december 6., egyben a
Mikulás-ünnep estéje.

Tolentinói Szent Miklós (1245–1305) Ágoston-rendi szerzetes, lelkipásztor.
Ünnepnapja: szeptember 10.
Flüei Szent Miklós (1417–1487) remete, Svájc egyik védőszentje. Ünnepnapja:
szeptember 25.

Miklós névnap

Március 21., szeptember 10., 25., november 13., december 6.

Gyakorisága

A XVI. században a gyakorisági listák 12–14. helyén szerepelt, és a
XVII-XVIII. században is megtartotta ezt a helyet. A XIX. század végére veszített
népszerűségéből, Budapesten a 21. leggyakoribb férfinév volt. A XX. század
közepéig a 17–19. helyen szerepelt. 1967-ben az egész országban 1051 gyermek
kapta a Miklós nevet, így ebben az évben a 23. leggyakoribb név volt. 1983 és 1987
között 2916 gyermeket neveztek el így. 1996-ban a 44. volt a gyakorisági listán,
ekkor 290 gyermek kapta első névként, 109 másodikként. 2000-ben 208-an
választották első névként és 141-en másodikként, így a gyakorisági listán az 59.
helyre került.

2006-ban az összlakosság statisztikájában a 25. helyen állt, a magyar
férfiak közül 57 186 fő viselte első és 11 986 második névként a Miklós nevet.
Becézése Mica, Mickó, Micó, Micók, Micu, Miki, Mikes, Mikó, Mikus.
Rokon neve A Mihály régi magyar becézőivel azonos néhány keresztnév, a Mike,
Mikes, Mikó, Miksa, valamint a német Klaus formájából kialakult változatok, a Kolos
és a Kolozs. Régóta megtalálható nyelvünkben a név szláv változatából létrejött Kolta,
újabb keletű az angol hatásra megjelenő Nikolasz.

Női párja

A francia eredetű Nikol és a németben gyakori Nikola, valamint a
továbbképzett változataik, a Nikolett és a Nikoletta. Újabb keletűek a magyar
névkincsben az előzők becézőjéből önállósult alakok, a Kozett, a Kolett és a Koletta,
valamint a Letta, Letti.

Idegen megfelelői

Németül Nikolaus, Nikol, Klaus, angolul Nicholas, Nicol, Nick,
franciául Nicolas, svédül Nikolaus, Niklas, dánul Nicolaus, Niels, olaszul Niccolo,
Nicola, spanyolul Nicolás, románul Nicolae, oroszul Nyikolaj, lengyelül Mikolaj, a
cseh és a szlovák nyelvben Mikuláš.

Családnévként

A Miklós név XIV–XVII. századi gyakoriságát bizonyítja, hogy
rövidült és képzett alakjaiból sok családnevünk származik, például Micsk, Micske,
Mikacs, Mikla, Mikle, Mikló, Miklóska. Egy részük egybeesik a Mihály régebbi
alakjának, a Mikhál névnek a becézőivel, mint Mika, Mikcse, Mike, Mikecs, Mikes,
Mikó, Miksa, Mikus, Miske, Misse. A Miklós név alapalakban és képzővel is előfordul
családnévként: Miklós, Miklósa, Miklósi.

Híres viselői

Zrínyi Miklós, gróf (1620–1664) költő, hadvezér és politikus. A Szigeti
Veszedelem című eposzában hősi halált halt dédapja emlékét örökítette meg.
Tótfalusi Kis Miklós, Misztótfalusi Kis, M. Tótfalusi Kis, M. Tótfalusi K. (1650–
1702) betűmetsző, nyomdász, a magyar művelődés egyik nagy úttörője.

Bercsényi Miklós, gróf (1665–1725) kuruc főgenerális, II. Rákóczi Ferenc mellett a
szabadságharc egyik fő szervezője és irányítója.
Révai Miklós (1750–1807) nyelvész, író, egyetemi tanár, a Magyar Hírmondó, az első
magyar nyelvű hírlap szerkesztője.
Jósika Miklós, báró (1794–1865) a magyar regényirodalom első képviselőinek egyike.
Barabás Miklós (1810–1898) festő, aki szinte minden kiemelkedő kortársát
megfestette.

Ybl Miklós (1814–1891) építész.
Borsos Miklós (1906–1990) magyar szobrász, képzőművész, grafikus.
Szentkuthy Miklós, Pfisterer (1908–1988) író, esszéíró, műfordító.
Radnóti Miklós (1909–1944) költő, műfordító.
Gábor Miklós (1919–1998) színész, rendező.

Mészöly Miklós, Molnár (1921–2001) író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Művészetben Toldi Miklós a főhőse Ilosvai Selymes Péter Az híres nevezetes Tholdi
Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história (Debrecen, 1574)
című művének. A róla szóló legismertebb alkotás Arany János Toldi-trilógiája (Toldi,
Toldi szerelme, Toldi estéje). Fadrusz János Toldi Miklós a farkasokkal (1903)
címmel készített róla szobrot.

Matolcsy Miklós, református pap a hőse Móricz Zsigmond A fáklya című regényének.
Akli Miklós, Ferenc József császár udvari bolondja a főhőse Mikszáth Kálmán
hasonló című regényének.

Földrajzi névként

A Miklós nevet több helynevünkben megtaláljuk. A Zala megyei,
’Miklós falva’ értelmű Miklósfa helység a temploma védőszentjéről kapta a nevét,
korábbi elnevezése Szentmiklós, majd Somogyszentmiklós volt. Hasonló eredete van
az alábbi településneveknek: Dánszentmiklós, Dunaszentmiklós, Fertőszentmiklós,
Gyergyószentmiklós, Kunszentmiklós, Mosonszentmiklós (ma Lébénymiklós),
Liptószentmiklós, Magyarszentmiklós, Őrszentmiklós (ma Őrbottyán),
Rábaszentmiklós, Szigetszentmiklós, Tápszentmiklós, Tarnaszentmiklós,
Tornyiszentmiklós, Törökszentmiklós. A Somogy megyei Miklósi a Miklós
személynév -i képzős származéka, mai nyelvünkben ’Miklósé’ a jelentése.

A Miklós személynév becéző alakja több településnévben megtalálható, például a Somogy
megyei Mike, a Pest megyei Mikebuda, a Zala megyei Mikefa, majd Mikekarácsonyfa,
a Hajdú-Bihar megyei Mikepércs elnevezésében. Puszta személynévből keletkezett
magyar névadással a romániai Mikes helység neve. A Heves megyei Mikófalva és a
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mikóháza egyaránt egy Mikó nevű személy
lakóhelyére utal. A mai Zala megyei Misefa településnév a régebbi Miksefalva
változata, amelynek előtagja a Miklós becéző alakja. A Mecsek hegység nevének
alapjául szolgáló személynév a Miklós név régi magyar változatának, a rövidüléssel
alakult, -cs képzős Mikcs alaknak a hangátvetéses származéka.

Ezzel az előtaggal több baranyai település nevében találkozhatunk, például Mecseknádasd,
Mecsekpölöske, Mecsekrákos, Mecsekszabolcs, Mecsekszakál. A Mecske, korábban
Mekcse helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással, ma a Baranya
megyei Magyarmecske és Erdősmecske települések neve őrzi ezt az alakot.

Népszokások

A XIII. századtól, feltehetőleg nyugati hatásra terjedt el
Magyarországon a miklósolás. Miklós ünnepének előestéjén betér azokba a házakba,
ahol gyermekek vannak, és tudásuk, viselkedésük szerint megjutalmazza vagy
megfenyíti őket. Ebben segítségére van a kíséretében lévő ördög, később krampusz is.
Az álarcos vagy kormos képű szörnyalak ijesztgeti a gyerekeket, Miklós azonban
megszégyeníti, sokszor láncra veri őt. Ezért több helyen Láncos Miklósként
emlegetik. Egy XIX. századi szegedi feljegyzés szerint láncait csörgetve így szól a
látogatóba érkező Mikulás:

Rontom, bontom, csontom,
Csörgő, börgő lánccal jöttem,
Van-e rossz gyerök a háznál?
Van-e jó gyerök a háznál?
A jónak kaláccsal,
A rossznak virgáccsal.

A Miklós-hagyományoknak országszerte sok változata van, mindegyiknek jellegzetes
mozzanata a zajütés, amelynek eredeti célja a hosszú decemberi éjszakákon kísértő
gonosz szellemek elriasztása, ugyanakkor a szentek segítségül hívásával,
ünneplésével való megszégyenítése.

A XIX. századi görög katolikusok között Miklós házasságszerző szent is. Ünnepének
előestéjén a házasodni akaró leánynak egyedül fel kell mennie a templom tornyába, és
ott háromszor rá kell ütnie a harangra, hogy ily módon kérőt hívjon magának.
Szólás Fél, mint a német gyermek Szent Miklóstól – a szólás a püspökruhás látogató és
kísérői, közöttük az ördög érkezését megelőző zajra, lánccsörgésre utal, illetőleg arra
az érzésre, amelyet a kisgyermekek lelkében mindez kiváltott.

Köznevesülve

Még a XIII. században is élő szokás volt a megvásárolt jószágra,
portékára adott foglalót Szent Miklós pénzének nevezni. Másik neve italpénz, amelyet
Szent Miklós poharára költöttek, azaz áldomást ittak rajta. A kecskeméti Miklóstemplom
toronykeresztjén, szélkakas módjára eredetileg ott állott a szent püspök
szobra, amelyet a helybeliek Pörgő Miklós vagy Pörgetős Miklós néven emlegettek.

Halászi környékén nagymiklós volt a neve a XVII-XVIII. században a Miklós-nap
előestéjén házról házra járó, ijesztő álarcba, jelmezbe öltözött legénynek.