Vilmos névnap

Eredete

Germán eredetű név. A germán Wilhelm latinosított Vilhelmus ~ Villemus
alakjából keletkezett. Az összetett név elemeinek jelentése wil ’akarat’ + helm
’védelem’, más értelmezésben ’erős akaratú védelmező’. Pápai Páriz Ferenc
szótárának Bod Péter által bővített, 1767-es kiadásban a Vilhelmus, Gvilielmus:
Vilmos, Viliám egyeztetést találjuk. A XII. század elejétől vannak adataink a
Vilhelmus, Vilelmus, Villenus alakok előfordulására.

Védőszentjei

Aquitániai Szent Vilmos (✝812) Nagy Károly császár politikusa és
hadvezére, középkori eposzok hőse. Ünnepnapja: május 28.
Szent Vilmos (✝1209) francia érsek, aki a királyi hatalom túlkapásai ellen küzdött.
Ünnepnapja: január 10.

Boldog Apor Vilmos (1892–1945) győri püspök, vértanú. A II. világháború alatt nőket
védett meg az orosz katonáktól, ezért agyonlőtték. Művészi ábrázolásain kezét tiltón
fölemeli, mögötte vagy püspöki palástja alatt lányok és asszonyok, akiket üldözőitől
véd. Ünnepnapja: április 2.

Vilmos névnap

Január 10., február 10., április 6., május 23., 28., június 8., 25., július 5.

Gyakorisága

A XIX. században vált népszerűvé, de a statisztikákban nem szerepel a
leggyakoribb 25 név között. 1967-ben 144 kisfiú kapta a Vilmos nevet. 1983 és 1987
között összesen 452 gyermeket neveztek el így. 1996-ban 82. volt a gyakorisági
listán, ebben az évben 62 fiú kapta első névként, 19 másodikként. 2000-ben 61-en
választották első és 28-an második névként gyermeküknek, ekkor a 89. legnépszerűbb
név volt. 2006-ban az összlakosság statisztikájában az 59. helyen állt, a magyar
férfiak közül 10 331 fő viselte első névként és 2288 másodikként a Vilmos nevet.

Becézése

Vilcsi, Vili, Vilike, Vilkó.

Női párja

A német Wilhelm névből keletkezett, ám a magyar névkincsben is
megtalálható Vilhelma, Vilhelmina és a rövidüléssel létrejött Vilma. Áttételesen rokon
névnek tekinthetjük az előbbiek becézőjéből alakult neveket: Elma, Mína, Minka,
Minna.

Idegen megfelelői

Németül Wilhelm, angolul William, Willy, Bill, franciául
Guillaume, olaszul Guglielmo, spanyolul Guillermo, csehül Vilém, hollandul Willem,
szlovákul Viliam.

Családnévként

Vilmos, Vilmus alakban előfordul.
Híres viselői Több uralkodó neve Angliában, Hollandiában, Németországban,
Skóciában és Szicíliában.
Egger Vilmos (1792–1830) festő, Magyarország első hivatásos tornatanítója.
Lázár Vilmos (1815–1849) honvéd ezredes, az aradi 13 vértanú egyike.
Zsigmondy Vilmos (1821–1888) bányamérnök, a hazai artézi kutak fúrásának
kialakítója és elterjesztője.

Beck Vilmos, Willy (1824–1862) festő, karikatúrarajzoló és illusztrátor.
Jámbor Vilmos (1825–1901) kertész, kertépítő. Az ő alkotása a Margitsziget és
Vácrátót parkosítása.
Zsolnay Vilmos (1828–1900) keramikusművész, nagyiparos, a modern kerámia
úttörője.
Pillitz Vilmos (1849–1884) kémikus. Főként a magyar borok vizsgálatával
foglalkozott.
Tolnai Vilmos, Lehr (1870–1937) nyelvész, irodalomtörténész.

Komor Vilmos (1895–1971) karmester, az állatkerti szabadtéri hangversenyek és
operaelőadások szervezője.
Zolnay Vilmos (1913–1983) író, kritikus.
Diószegi Vilmos (1923–1972) néprajzkutató, orientalista. Fő kutatási területe a
magyarság honfoglalás előtti pogány hitvilágának vizsgálata.

Művészetben

Tell Vilmos, a híres íjász a középkorban, a XIV. század elején a
Habsburg-ellenes harcok jelképes figurájává vált. Alakját nemcsak Svájcban ismerik,
hanem Schiller drámájának és Rossini operájának köszönhetően Európa más részein
is.

A magyar kártya lapjain Schiller Tell Vilmos című drámájának szereplőit látjuk (Tell
Vilmos, Reding Itel, Geszler Hermann, Stüszi vadász, Kuoni pásztor, Harras Rudolf,
Rudenz Ulrik, Fürst Walter), akik mindannyian szabadsághősök voltak, tehát a XIX.
században, az osztrákok ellen forrongó Magyarországon nagy népszerűségnek
örvendtek. Olyannyira, hogy figurájuk kiszorította elődjét, a soproni-képes „magyar”
kártyát.

Köznevesülve

A vilmoskörte Angliából származik, és a statisztikák szerint a világon
ezt a körtét termesztik a legnagyobb arányban. A kicsit édeskés ízű piros vilmos az
amerikai földrészről került hozzánk. A gyümölcspálinkák között egyik leghíresebb
ital a Vilmoskörte (Williamsbirne).